2011. augusztus 30., kedd

a felhők felett

Olyan szép volt tegnap este az égbolt. Jó volt nézegetni, Isten keze munkáját látni benne és a világban, s tudni, hogy mindenek felett ott van.
Tegnap eléggé szeles nap volt, de már megenyhült a meleg, - a parton a szélben majdnem fázós volt a helyzet, de azért délelőtt, délután lementünk.
Tegnap este a lányok Trogírban voltak G.-val várost nézni, sétálni. Még nem beszéltem velük, így nem tudom hogy sikerült. Én itthon olvasgattam, és csodáltam az égbolt változásait.
Levélírásban nem jeleskedik a nép. Így még inkább el vagyok a magam dolgaival, a kérdéssel: lehet e valamit is másképpen megélni, lehet e kiszakadni ebből az önmagamba zártságból? A mindennapok tennivalói között is kérdés ez, de valahogy sokkal tompább. Itt ráérek vele foglalkozni, bizony nem érzem jól magam benne. Még négy teljes napunk van itt, aztán a hazaút napja, és kezdődnek a sűrü napi programok. - Talán egy közeli műtéttel.
A ma olvasott Igében Jézus ezt mondja: 
"A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot."
Jn 16:33/b
A Napi Remény pedig a következőket fejtegeti:
"Mivel vihar tombolnak tudjuk, hogy Jézus az Úr a viharok felett" 
"A hajó már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott, mert ellenszél volt. 
A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak. 
De Jézus azonnal megszólította őet, és ezt mondta: "Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" 
Mt 14:24-27
Uram! mennyire szeretném hallani a hangodat a tomboló viharban, és az élet csendes napjaiban is. Bízni, Rád hagyatkozni, meglátni szent arcodat, az értem átszegzett kezet, és tudni, megélni, hogy ezt a földi nyomorúságot Te legyőzted. Veled lehet győzelmes életet élni. Keserűség, panasz, meghasonlás nélkül. Add kérlek kegyelmed által ezt a békét a szívembe. Segíts rendbe tenni az életem, hogy mások számára is áldás lehessen.

2011. augusztus 28., vasárnap

Sevid vasár nap

A mai igében Jézus a Pártfogó elküldését ígéri. Olyan sokszor olvastam, hallottam már ezt az Igét, és sokszor eszembe is jut, hogy a teljes igazságot csak általa ismerhetjük/ismerhetem meg. Ma ismét jó volt elgondolkozni ezen, és "helyre" tenni dolgokat. Annyi féle relatív igazság van, a saját szemszögemből nézve, az éppen aktuális helyzet látószögéből, stb. De Jézus a Szentlelket úgy mutatja be, mint aki elvezet minden igazság megismerésére, mert Ő az igazság lelke. És mi az igazság? - nagyon tömören és röviden van megfogalmazva az Igében:


"Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek. Mindaz ami az Atyáé, az enyém; ezért mondom, hogy az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek"
"És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett"


Köszönöm Jézus, hogy nem hagytad magára a te megváltottaidat! Áldom az Atyát, mert elküldte a Pártfogót, aki megítéli a világ fejedelmét akkor, amikor vádol, akkor amikor gátat épít, ami pedig a Kerszten leomlott. Kettéhasadt a kárpit, szabad bemenetelünk van Krisztus vére árán a Szentek szentjébe. Tarts meg kérlek Uram ott, segíts Lélek által látnom a körülöttem történő dolgokat. A Te békességedet kérem, nem úgy ahogy a világ adja, hanem a Te féltő szereteted szerint.


Tegnap a hőség sokkal viselhetőbb volt, kellemes szél fújt egész nap, és még fent a kertben is árnyékos helyen kellemesen lehetett olvasgatni, kézimunkázni. A parton pedig igazán finom volt. A lányok szemmel láthatóan élvezik. Gy. Józsi van itt a két fiával - felnőttek lettek a fiúk, és Isten sokat formált rajtuk - és itt van még Józsi egyik unokaöccse. Ő a péceli pünkösdi gyülekezetbe jár, ott dicsőítés vezető. Tegnap ebéd előtt "rácuppant" Virág zongorájára, Dávid is hozta a gitárját, a lányok énekeltek, és jó ebéd előtti dicsőítés lett belőle. Ők is, a lányok is a második emeleten laknak, közös az erkéjük, este is egész jót beszélgettek (hallatszik a kertben is amit bárhol a szabadban beszélnek). Sőt Józsi Virággal beszélgetett hosszabban, és Virág kedvesen, jókedvűen beszélgetett vele. - No jó ez, mert így rajtunk kívül is van társaságuk. Persze egymással is jól meg vannak.
Tegnap tűz volt a környéken valahol - közelben - és helikopterről oltották, a helikopter abból az öbölből szedte fel a vizet ahol mi szoktunk fürdeni. Ez volt a délelötti látványosság. Elég hosszan tartott mire sikerült eloltani. Nézegettük, fényképeztem, de nem sikerültek a képek igazán jól, nagyon erős a fény, és nem látom, hogy mit fog be a fényképezőgép, így nagyjából "vakon" kattintgatok, abban a reményben, hogy valami lesz belőle. - Nem sok.
de azért legyen itt emléknek.

Azt azért még megjegyzem, hogy ez a mai bejegyzés melehetősen boncsin sikerült: először is félkészen közzé tettem a Huszár blogspot-on. No, onnan gyorsan töröltem, de mégis kiküldte emailban. Így aztán aki akarja, vagy nem akarja olvashatja.
A kiküldött emailbol "varázsoltam" ide vissza. - no és egy kicsit kiegészítettem.
Örülök neki, hogy meg van! :)

2011. augusztus 27., szombat

Sevid


Megérkeztünk!

Bizony nagy öröm, mert előtte sokat görcsöltem rajta, hogy minden készen legyen és nagyon nagy hőség köszöntött ránk otthon is, tehát nem volt igazán könnyű.
Az út jó volt, nem volt nagy forgalom, jól tájékozódtunk: leírás, Laci GPS segítsége, stb. Mindenesetre du 2 körül itt voltunk. Nagyon nagy melegben. Csak a kipakolás volt nehéz, szakadt a víz rólam az apartmanban, de utána lent a tengerparton lengedezett a szél és nagyon kellemes volt még a meleg is.
A lányoknak nagy örömük van, nagyon tetszik a környezet, a tenger, és mindentől szemmel láthatólag boldogok. Örülök neki. Nagyon remélem, hogy sokkal jobban fog sikerülni, mint a tavaly nyári olaszországi nyaralás.
Érdekes már megint elhatároztam a készülődés (no meg az utazás közben), hogy ez az utolsó! - De most itt olyan szép és jó, hogy már most érzem, hogy vágyok majd vissza.
A jövő nyár viszont időben is, anyagilag is Barbi esküvőjéről fog szólni, tehát legfeljebb egy kis Füzesgyarmati termálfürdő az ami legfeljebb belefér. - Nem baj, azt gondolom ez az élet rendje. Nagyon sok szépet és jót láttunk már.
A Napi Remény Jersir. 3. részét tárgyalja ma is. Csőd helyzetek kezelésénél: "inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az Úrhoz" 3:40
Szeretnék ezekben a napokban a pihenés mellett - sőt előtt - sokat csendben lenni, hallgatni mit mond az Úr.
A Mennyben Isten trónusa előtt (Jel 15) énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét:
"Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya:
ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid."

Elmerülni Isten békéjében, a megváltás örömében, szívemben lelkemben hálával érte, és azért, hogy mindez az enyém lehet: erre ad most időt Isten, és az első szeretet tüzéhez való visszatérés kegyelmi lehetősége van itt. Után énekelhetem én is szívemből Mózes énekét, a Bárány és a Mindenható Isten dícséretét a nehéz és nyomorúságos napokban is. Kérlek Uram, formálj terved szerint.


2011. augusztus 23., kedd

NE FÉL!



"Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma, minden reggel megújul.
Nagy a te hűséged!
Az Úr az én osztályrészem - mondom magamban - ezért benne bízom.
Jó az Úr a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz.
Jó csendben várni az Úr szabadítására.
Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz.
Mert nem vet el örökre az Úr.
Még ha megszomorít is irgalmaz, mert nagyon szeret.
Mert nem szíve szerint alázza és szomorítja meg az embereket.
Segítségül hívtam nevedet, Uram, a verem mélyéről.
Meghallottad szavamat: ne fogd be a füled sóhajtásom és kiáltásom előtt!
Közeledtél, mikor kiáltottam hozzád, így szóltál: ne félj!
Jer.sir 3:22-27, 31-32,55-57
Áldott legyen az Isten, aki így szól: NE FÉLJ! - Uram, tied minden hatalom mennyen és földön, az én életemben is, itt a földön pillanatnyi a nyomorúság, a szomorúság, de örökké való a te kegyelmed. Benned bízom én, Tied vagyok, bocsásd meg minden vétkem, keserűségem. 

2011. augusztus 22., hétfő

mi vagyok?


A mai napi áhítatból:
"Azért élünk, hogy megmutassuk Istent másoknak, hogy kinyilvánítsuk az Ő dicsőségét. vászonként szolgálunk az ecsetvonásaihoz, papírként a tollához, termőföldként a magvaihoz, pillantásnyi mozaikok vagyunk arcképéből . . . Ő teszi különlegessé a megszokottat, azzal, hogy a konyhai mosogatót szentéllyé, a büfét rendházzá, és a 8 - 4-ig tartó munkanapot lelki kalanddá teszi. . . Amikor erősségeiddel a Teremtődet dicsőíted . . . ez hirtelen megédesíti a napodat."
tudok e vászon lenni?
tudok e papír lenni? termőföld?
Az ecsetet Isten tartja a kezében, Ő fest, ő ír, és Övé a mag, ami ha jó talajra talál kikel és száz annyit terem.
Mennyire más gondolkodás, mint amit a körülöttem levő világ gondol! Festeni, írni, nagynak lenni akarunk, mi magunk. Holott valakik csak benne és általa lehetünk!


Jób kivitatkozza magát Istennel, megcsendesül, és a következőket mondja:
"Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. Ki merné elhomályosítani az örök rendet tudatlanul? azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám. Hallgass meg, hadd beszéljek! Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban."


Elcsendesedni, hallani amit az Úr mond, ez az élet egyetlen járható útja. 
Segíts Uram, kérlek arra, hogy egész szívemből, értelmemből vászon és papír legyek, termőföld, amit te használsz, és amiből kiábrázolódik szent arcod. Kegyelmed gazdagsága. Tied Uram minden dicsőség!

2011. augusztus 21., vasárnap

az Úré minden hatalom


"Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!
Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!
Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az Urat!


Látásmód váltás! - ez az ami leginkább szükséges a mindennapjaimban, nem azon gondolkodni, hogy mi nem sikerült, mi megy nehezen, mi az ami egyáltalán nem megy!  Hanem mennyi dologban adott áldást Isten, mennyi ígéretet adott, s azt betöltötte. Hálát adni, örülni!
Apró sikerek, elvégzett feladatok a mindennapokban, csodás dolgok Isten teremtett világában, kegyelem Istentől, sőt az a tény, hogy Ő újra és újra kinyújtja felém a kezét és felemel.
Jó volt az elmúlt három nap. Nagyobb csend volt itthon a szokásosnál, elvégeztem jó pár feladatot - a legnyomasztóbb volt a korrektúra, és kész lett tegnap! tehát a mai délután már szabad! 
Átgondoltam a Horvátországi út előkészületeit, már azt sem látom olyan borzasztónak, Most pedig úgy érzem, hogy "majd az Úr" elsimítja és kirendeli a dolgokat.
Beszéltem skypon Évával pénteken, tegnap Judittal. Jó volt, sok mindent megbeszéltünk, megosztottunk egymással.

"Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen"
105 Zsoltár 1-4

Köszönöm Uram mindazt ami most a szívemben van. A Te békességedet, a kegyelemért a hálát, azt hogy láthatom a Te dicsőségedet, Úr vagy mindenek felett! Dicső Király, Ég és Föld teremtője, megtartója, szent és örökkévaló Isten. Hiszem és vallom, hogy Uram és Megváltóm vagy, aki kiemel a sötétség verméből, felemel, és megtart. Magasztallak szívemben, és magasztalni szeretnélek az életemmel.

2011. augusztus 19., péntek

nehéz napok


nem írtam jó pár napja - előbb küszködtem az újabb bukás fájdalmával, aztán annyira sok dolgom volt, hogy nem értem rá rendezni a gondolataimat, de hiányzott hogy leírjam.
hétfő: ismét a teljes kudarc napja. Meg akarom tartani azt ami nem az enyém, ezért bele megyek olyan dologba, amit már számtalanszor megbántam, és el akarom hagyni. Ismét nem ment.
a Menedéknél levő munkáim mellett - ami ismét több volt mint könyvelés -  a legnagyobb munka a Zsidók és Keresztyének c. könyv korrektúrája. Sikeresen végére jutottam szoros napi beosztással az én példányom javításának, de a három korrektúra összesítése bizony sokkal több időt vesz igénybe mint gondoltam. Szerdán több mint 7 órát dolgoztunk rajta S-val, és aznap más munkát nem is csináltam, de iszonyúan kifáradtam. Tegnap délelőtt, illetve már reggel 1/2 8-tól csináltuk délig. Még mindig majdnem a fele nincs kész. A terv: szombat délután és vasárnap délután remélhetőleg sikerül befejezni. Persze ez azt jelenti, hogy másra alig marad idő.
G. elment a BalatonNetre, így a hétvégi bevásárlás is gond volt - üres a hűtő, és semmi sincs itthon - de Laci segített. Végül is most hétvégére bevásároltam és közben ki is mostam.
Tehát a hétvégén: a két délutáni korrektúra melletti program a főzés, és a rengeteg vasalni való.
Nagyon fáradékony vagyok, és mindennap fájdalomcsillapítóval élek: fáj a fejem, fülem, ráadásul a fodrásznál valami nem stimmel a samponnal, és mostanra tetőzött a tünete: hámlik, viszket a fejbőröm, nem állom meg, hogy ne vakarjam! ettől persze már fáj is. - No erre vettem gyógysampont tegnap.
Szóval a kicentizett hétvégi programjaim ha sikerülnek, akkor már csak arra kell összekapni magam, hogy hétfővel elkezdjek pakolni és készülődni Horvátországba. Nagyon résen kell lenni ahhoz, hogy időben készen legyek.
Egyre biztosabban látom, hogy visszafogottabb életmódra kell váltanom. fizikailag nem bírom már ezt a terhelést és ettől (valamint egyéb lelki terheimtől) állandó stresszben vagyok.
Örülök annak, hogy most elmegyünk Horvátországba a három Bokros lánnyal, nekik nagy élmény lesz - Blanka még nem is volt tengerparton, és a tavalyi olaszországi nyaralás sem sikerült annyira jól Lidiánák, Virágnak -. Remélem én is kipihenem magam. Azt viszont szinte biztosan látom, hogy ez az utolsó ilyen nagy út. Már nem nekem való sem munkában, sem anyagilag.
Ma: délelőtt Menedék iroda, délben fodrász, utána elkezdem a főzést, 5 órakor Évával van randim a skypon. Remélem jutok annyira, mint szeretném. Azt pedig még inkább remélem, hogy  lelkileg is össze tudom szedni magam, és kilábalok a siránkozásból.
Lásd magad előtt az egy hét múlva kezdődő szép napokat!



2011. augusztus 14., vasárnap

kudarc vagy próba?

A Family mostani száma nagyon jó lett, igazán értékes mindegyik cikk. az egyikben különösen megragadott tegnap este egy gondolat. "Hétköznapi gondjaim között hajlamos vagyok elfeledkezni arról, hogy földi létünknek határai vannak, életünk kisebb - nagyobb rendszerek része, amelyekben fontos megtalálnunk a helyünket. Ha szolgálatként tekintek a munkámra, a családomra, megtanulok többet adni, mint kapni. Hiszen a szeretet áldozatvállalással jár - a szolgáló szeretet nem a maga hasznát keresi."
Ehhez nekem annyit kell hozzáfűzni a magam részére, hogy adni szeretek és tudok, talán még azt sem várom el igazán, hogy kimérve ugyanannyit kapjak, de bizony várom a visszajelzést, a köszönetet, a "nyugtázását" annak, hogy tettem valamit. Az az érzésem, hogy nem ártana ezt is elfelejteni. 
Ez most különösen hangsúlyos téma számomra. Annyi nehezen kezelhető kudarcom van mostanában, ami már messze felette van annak, amihez szokva vagyok, és amit úgy ahogy el is viseltem. 

A legnehezebben kezelhető most Géza konok makacssága amiben nem is látom sem a célt, sem a megoldást. 
Jó egy évig betartotta a cukorbetegségére előírt inzulin adagolást, és az ehhez kapcsolódó diétát. Igyekeztem mindent megtenni azért, hogy változatos diétás étel legyen főzve, és mindig legyen olyan kaja a hűtőben ami szénhidrátban is, kalóriában is jó a számára.
Lassan 2 hónapja abba hagyta az inzulint, de az elmúlt 1-2 hétben még tartotta a diétát. Eleinte teljesen jó volt a cukor mérés eredménye. - Ez orvosilag is megmagyarázható, hisz a kezelés eredménye alapján, illetve a súlyfölösleg elvesztése után beállt a szervezetben egy egészséges egyensúly. Egy idő után kezdtek látszani a tünetei az inzulin adagolás hiányának, és erre most abszolút belecsapott a "lecsóba". Megeszi a diétás ételt vacsora időben, aztán este tíz óra fele jön a mindent bele!!! elven való evés. Ma reggel csak nagyjából tudtam nyomon követni, hogy tegnap este mit evett: egy szál sült kolbász, 15-20 dkg bácskai, és valamit sütött a serpenyőben is - a nem derült ki, hogy mi volt. No és mindezek után nápolyi és müzli - nem diabetikus! A kora reggeli éhgyomri cukor 8!
Keresem az okát, hogy miért? - hisz annyit kínlódott mire rászokott a cukorbeteg diétára, étrendre. Egy évbe tellett mire rendeződtek a dolgok. És most mennyi idő fog kelleni ahhoz, hogy minden vissza álljon a régi állapotba? A súlyfölösleg, a magas vérnyomás, a magas vércukor szint? Az az érzésem, hogy jóval kevesebb, mint egy év! -
A rossz kommunikációs csatorna miatt el sem kezdek vele beszélni a dologról, mert csak sebek, fájdalmak, értetlenség, egymás melletti elbeszélés következik.

Nagy kérdőjel van bennem.  - A Géza helyzetére nézve is és a sajátomra nézve is.

Alapvető választ adott Isten a mostani helyzetemben. Józsué könyve alapján tanított ma B. Laci és fő hangsúly az ígéretekre tevődött. Isten mit ígért Izraelnek, Mózesnek, Józsuénak, Kálebnek? és mikor, mennyire tudták az életüket ezekre az ígéretekre helyezni? Isten hogyan teljesítette ígéreteit?
A fő kérdés az volt, hogy én  kaptam e ígéretet Istentől, és ez az ígéret mit jelent ma nekem?
Hamar eszembe jutott az életem alapvető ígérete amit Istentől kaptam, amit soha nem vont vissza.
"Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az Úr, vagyok a te Istened."  Ézs 43:1-3

áradás


Ne félj! a mostani kudarcos helyzetben se, mert az ÚR a te Istened!


Uram add a hit látását kérlek mindig, és adj bátorságot, kitartást, hogy  a nem látott dolgokban, a kiszámíthatatlan helyzetekben a Te ígéreted, a Te SZAVAD legyen a biztos talaj! 
Magasztallak örökkévaló, szent Isten, mert Te hű vagy és igaz, kegyelmes, és szerető Édesatyám.

2011. augusztus 13., szombat

szombat reggel

úgy látszik a mindennapi fejfájás már elmaradhatatlan. reggel ezzel ébredek, jön a fájdalomcsillapító, még egy kis szuszogás az ágyban, aztán a reggeli kávé: és lassan már magamhoz is tértem. - no ez nem éppen normál menet! :)
jól sikerült az Orsi tegnapi kiállítás megnyitója. Sokkal szebb környezetben és színvonalasabb elhelyezéssel kerültek kiállításra a képek. hangulatos volt a megnyitó is. a családból aki itthon van az mindenki ott volt. jó beszélgetések is kialakultak.
este még bevásároltam a hétvégi főzéshez. aztán tovább olvastam a könyvet, amit korrektúrázni kell. hát még van belőle! :)
Ján. 12:37-43 olvastam ma reggel a Napi Igén kívül. 
a farizeusok miért nem hittek Jézusnak? - hisz a próféták szavát ismerték, az Írás szavainak vissza kellett volna köszönni az értelmükben, amikor látják, hallják ami körülöttük történik. Olyan egyértelmű a válasz: "mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét." - mennyire kézzel fogható cél, és mindennapos program, valami módon elérni az emberek között egyfajta elismerést. erre motivál is minduntalan az ördög a legkülönfélébb módon. - És olyan távolinak tűnik a napi rohanásban, örökös tenni akarásban az Isten dicsőségének a keresése, megélése. Olyan zavaros az értékrend. Ebből adódóan olyan zavarosak a napok.
add uram, hogy az életemben Tied legyen minden dicsőség, szeretnék ehhez tiszta és szent életet, gondolkodást, amely a Lélek vezetése alatt van. hisz csak így, és ebben lehet megélni a napokat a Te dicsőségedre. Uram, Királyom, Megváltóm te mindenek felett való Úr vagy, örökkévaló Isten, Ég és Föld Ura, dicsér a szívem, a lelkem. Látassék meg az én életemben is, hogy te vagy az Úr, te vagy a vezetőm. ámen
A békesség az elsődleges szükségem ahhoz, hogy ez így legyen. Uram, Te tudod úgy formálni az életem, hogy ez meglegyen minden körülmény és nehézség, konfliktus helyzet ellenére is. Kérlek Uram békéltess meg önmagammal, és mindazzal ami körülvesz.
szárnyalni szabadon! Istennel lehetséges! - az Isten dicsőségét keresve!

2011. augusztus 12., péntek

szorongás és fájdalom

mostanában annyira egyfelé irányítja a figyelmemet Isten. a mai napi Igében van egy mondat, ami olyan jó figyelmeztetés arra nézve ami bennem szükségként él, és amire sokféle képen keresem a megoldást. "Semmilyen társ nem tudja betölteni szükségeinket, egyedül Isten képes erre." - és "szabályoznunk kellene elvárásainkat" - a befejezése pedig: "légy nagyvonalú magaddal és a körülötted élőkkel egyaránt, és ne felejts el hálát adni Istennek, az ebben a megtört világban jelenlevő kegyelemért"
igen! mindenféle zűrzavar ami körülvesz: betegség, társtalanság, Menedékkel kapcsolatos megválaszolatlan kérdések, időjárási és gazdasági csődök, de ezek mind - mind időlegesek. a kegyelem viszont örökkévaló! Hálás szívvel köszönöm neked Uram, hogy már csak rövid ideig kell mindezekkel küszködnöm, hiszem, és vallom, hogy a te erőd elég mindenre, az összes erőtlenségem, bukásom, kudarcom ellenére is. Magasztalom, dicsőítem neved, Úrnak és Krisztusnak vallak,  örökkévaló mennyei Királynak. - Légy kegyelemmel hozzám ma is. Segíts benned elmerülni, és minden terhemet megosztani Veled, hogy vinni tudjam. - Szeretném, ha nem egy panaszkodós, fájdalmakkal teli ember lenne itt a te szolgád, hanem olyan aki rád tud mutatni. Segíts Uram szabályozni elvárásaimat az emberek felé!


hét vége van, elég sok feladattal. A könyv korrektúrája még félig sincs kész, és   sok - sok oldalt kellene kedd estig végig olvasni.
a háztartásban is kellene alakítani valamit, mert már megint üres a hűtő és tele van a vasalós polc.
a könyvelésben sincs még befejezve július . . . szóval hajrá! 
és egy olyan édes képet hímezek Ancsa új kisbabájának, hogy az minduntalan elcsábít, és leginkább azt csinálom. Szóval némi fegyelem! ismét csak Hajrá! :)




Ma este lesz Orsi indiai képeinek a második kiállításának a megnyitója is. Már láttam a képeket, de Orsinak ez jelentős dolog, így arra is szeretnék időt szakítani, hogy elmegyek.

2011. augusztus 11., csütörtök

2011. jelentős eseményei

Barbi eljegyzés

Férjhez megy a legidősebb unokám

A boldog pár

egy rossz fül

két hete kínlódok a már ötször operált fülemmel, antibiotikum, cseppek, stb. A végítélet hétfőn hangzott el: műtét. - az előző négy műtét tapasztalata, eredménye alapján bizony nagy nehézséggel és fájdalommal éltem meg a várható programot.
a Napi Ige című áhítatokban tegnap nem éppen szokványos dolgot olvastam, és sokféle gondolatot elindított a fejemben.

"Istennek soha nem állt szándékában, hogy az állatoknak és az embereknek hibái, deformitásai, vagy DNS mutációi legyenek. Most azonban mindannyian tapasztaljuk ezeket a genetikai problémákat valamilyen mértékben. Egyikünk teste sem működik tökéletesen.
Megfigyelhetjük továbbá az eredendő bűn hatásait más módon is: a fizikai hanyatlásban és pusztulásban.Mivel a halál a bűnnel jött a világba, ezért minden hanyatlik és végül elpusztul. Salamon, a legbölcsebb ember a világon így foglalta össze mindezt: „Senki sem irányíthatja a szelet, vagy állíthatja meg a saját halálát” (Prédikátor 8,8 NCV)
Azonban ez nem akadályoz meg bennünket a próbálkozásokban! Az emberek mindent megtesznek azért, hogy késleltessék ezt a hanyatlást különböző krémekkel, testápolókkal, Botox-al, vagy műtétekkel. Nem számít, hogy mivel próbálkozunk, mert „a mi fizikai testünk egyre öregebb és gyengébb lesz…” (2Korinthus 4,16 NCV). Ez elkerülhetetlen. Ez egy tudományos törvényszerűség. A termodinamika második törvénye kimondja, hogy minden alá van vetve a hanyatlásnak és pusztulásnak.
Igen, tudom, hogy nem ez a legfelemelőbb üzenet, amit most olvasol. Nem szükséges emlékeztetni az öregedésre és hanyatlásra. De van remény. Hálásak lehetünk Istennek, hogy nem hagy majd bennünket örökre ebben a tökéletlen világban.
Amikor szomorúsággal, bánattal, szenvedéssel, nehézségekkel, zsákutcákkal vagy éppen a csüggedéssel küzdesz, ezt mindig tartsd észben: Isten jobb helyet készített számunkra. Azt akarja, hogy örökké vele éljünk egy tökéletes mennyországban, ahol nem lesz több bánat és könny.
A Biblia ezt mondja: „A mi földi testünk, amely meghal és elhanyatlik, különbözik attól, amelyet akkor kapunk, amikor visszatérünk majd az életbe, mert az sosem pusztul majd el. A jelenlegi testünk megbetegedhet és meghalhat; de teljes dicsőségében tér majd vissza, amikor feltámadunk. Igen, ezek most gyenge, halandó testek; de amikor új életre kelünk, erővel telik majd meg.” (1Korinthus 15,42-43

IGEN! - Isten jobb helyet készít, készített nekem - ezt a helyet viszont egyre öregebben és egyre gyengébben kell elérnem. - Most éppen szenvedések útján.
Ancsa nagyon aranyos volt mert tegnap délelőtt végig ülte velem a tétényi úti kórház fülészetét, audiolóigáját és közben jót beszélgettünk.
Imádkozom reménységért és azért, hogy Isten akarata és dicsősége nyilvánvaló lehessen.