mi vagyok?

A mai napi áhítatból:
"Azért élünk, hogy megmutassuk Istent másoknak, hogy kinyilvánítsuk az Ő dicsőségét. vászonként szolgálunk az ecsetvonásaihoz, papírként a tollához, termőföldként a magvaihoz, pillantásnyi mozaikok vagyunk arcképéből . . . Ő teszi különlegessé a megszokottat, azzal, hogy a konyhai mosogatót szentéllyé, a büfét rendházzá, és a 8 - 4-ig tartó munkanapot lelki kalanddá teszi. . . Amikor erősségeiddel a Teremtődet dicsőíted . . . ez hirtelen megédesíti a napodat."

tudok e vászon lenni?

tudok e papír lenni? termőföld?

Az ecsetet Isten tartja a kezében, Ő fest, ő ír, és Övé a mag, ami ha jó talajra talál kikel és száz annyit terem.
Mennyire más gondolkodás, mint amit a körülöttem levő világ gondol! Festeni, írni, nagynak lenni akarunk, mi magunk. Holott valakik csak benne és általa lehetünk!


Jób kivitatkozza magát Istennel, megcsendesül, és a következőket mondja:
"Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. Ki merné elhomályosítani az örök rendet tudatlanul? azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám. Hallgass meg, hadd beszéljek! Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban."


Elcsendesedni, hallani amit az Úr mond, ez az élet egyetlen járható útja. 
Segíts Uram, kérlek arra, hogy egész szívemből, értelmemből vászon és papír legyek, termőföld, amit te használsz, és amiből kiábrázolódik szent arcod. Kegyelmed gazdagsága. Tied Uram minden dicsőség!