nem írtam jó pár napja - előbb küszködtem az újabb bukás fájdalmával, aztán annyira sok dolgom volt, hogy nem értem rá rendezni a gondolataimat, de hiányzott hogy leírjam.
hétfő: ismét a teljes kudarc napja. Meg akarom tartani azt ami nem az enyém, ezért bele megyek olyan dologba, amit már számtalanszor megbántam, és el akarom hagyni. Ismét nem ment.
a Menedéknél levő munkáim mellett - ami ismét több volt mint könyvelés - a legnagyobb munka a Zsidók és Keresztyének c. könyv korrektúrája. Sikeresen végére jutottam szoros napi beosztással az én példányom javításának, de a három korrektúra összesítése bizony sokkal több időt vesz igénybe mint gondoltam. Szerdán több mint 7 órát dolgoztunk rajta S-val, és aznap más munkát nem is csináltam, de iszonyúan kifáradtam. Tegnap délelőtt, illetve már reggel 1/2 8-tól csináltuk délig. Még mindig majdnem a fele nincs kész. A terv: szombat délután és vasárnap délután remélhetőleg sikerül befejezni. Persze ez azt jelenti, hogy másra alig marad idő.
G. elment a BalatonNetre, így a hétvégi bevásárlás is gond volt - üres a hűtő, és semmi sincs itthon - de Laci segített. Végül is most hétvégére bevásároltam és közben ki is mostam.
Tehát a hétvégén: a két délutáni korrektúra melletti program a főzés, és a rengeteg vasalni való.
Nagyon fáradékony vagyok, és mindennap fájdalomcsillapítóval élek: fáj a fejem, fülem, ráadásul a fodrásznál valami nem stimmel a samponnal, és mostanra tetőzött a tünete: hámlik, viszket a fejbőröm, nem állom meg, hogy ne vakarjam! ettől persze már fáj is. - No erre vettem gyógysampont tegnap.
Szóval a kicentizett hétvégi programjaim ha sikerülnek, akkor már csak arra kell összekapni magam, hogy hétfővel elkezdjek pakolni és készülődni Horvátországba. Nagyon résen kell lenni ahhoz, hogy időben készen legyek.
Egyre biztosabban látom, hogy visszafogottabb életmódra kell váltanom. fizikailag nem bírom már ezt a terhelést és ettől (valamint egyéb lelki terheimtől) állandó stresszben vagyok.
Örülök annak, hogy most elmegyünk Horvátországba a három Bokros lánnyal, nekik nagy élmény lesz - Blanka még nem is volt tengerparton, és a tavalyi olaszországi nyaralás sem sikerült annyira jól Lidiánák, Virágnak -. Remélem én is kipihenem magam. Azt viszont szinte biztosan látom, hogy ez az utolsó ilyen nagy út. Már nem nekem való sem munkában, sem anyagilag.
Ma: délelőtt Menedék iroda, délben fodrász, utána elkezdem a főzést, 5 órakor Évával van randim a skypon. Remélem jutok annyira, mint szeretném. Azt pedig még inkább remélem, hogy lelkileg is össze tudom szedni magam, és kilábalok a siránkozásból.
Lásd magad előtt az egy hét múlva kezdődő szép napokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése