2011. szeptember 30., péntek

sáfárság

Ma nagy csalódás, megrázkódtatás, elbizonytalanodás - és még sorolhatnám a negatív jelzőket annak az elmondására amilyen hatással volt rám - ért.
Tegnapi hírekben bemondták, hogy véglegesítették a költségvetési törvényt és benyújtották a parlamentnek. - Gondoltam akkor biztos már olvasható a tervezet az interneten. Igen, olvasható, és itt ért a megrázkódtatás. Már több éve nem emelik egyetlen forinttal sem a szociális, gyermekvédelmi ellátás normatíváját, előtte pedig csökkentették. Közben pedig évek óta emelkedik mindennek az ára. 2012-ben pedig a 25 %-os ÁFA-t emelik 27 %-ra, tehát ha egy fillérrel sem lenne drágább semmi, a közüzemi díjakban máris benne lesz a + 2 %. Az új egyházügyi törvény alapján számtalan szervezet nem fogja 2012-ben megkapni az egyházi kiegészítő támogatást, és azok az egyházak sem fognak kapni állami támogatást, amelyek a mostani törvénnyel nem lettek elismerve. - Hatalmas összeget takarít meg ezzel a költségvetés. Azt a nagyfokú mély-szegénységet is figyelembe véve ami jelenleg az országban van, és aminek következtében a hajléktalanság, a gyermekvédelemre szoruló gyermekek, családok száma egyre nő, szinte biztosra reméltem, reméltük, hogy a költségvetési törvényben figyelembe veszik ezen a téren fennálló anomáliát. Hát nem!
Ennek az évnek a gazdálkodása is már a teljes ellehetetlenülésben van. A meglévő adósságnak csak egy kisebb  részére van halvány remény, hogy vissza tudjuk adni. A téli gázszámlák viszont a jelenlegi havi bevételek mellett már csak tovább feszítik a húrt az elpattanás fele.
Túl nagy teherként nehezült ez rám ma!
Aztán eszembe jutott a vasárnapi igehirdetés témája. 4Mózes 13-14-ben van leírva, amikor Izrael megérkezik az ígéret földjéhez. A 12 törzsből 12 férfit küld Mózes a föld kikémlelésére. Mind a tizenkettő ugyanazt látja, és tíz a sok jó és szép mellett sokkal inkább arra figyel, hogy az ott lakó népek sokkal erősebbek, többen vannak, tehát Izrael nem tudja elfoglalni a földet, annyira negatív hatású a beszámolójuk, hogy az egész nép fellázad Mózes ellen ismét, és visszasírják az egyiptomi "jólétüket". Káleb és Józsué is ugyanazt látja, de hisz Isten ígéretében, aki ezt a földet ígérte Izraelnek. Ezért azt mondják: bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni velük. - Mi volt az alapja a bátorságuknak? Isten ígérete. Amit Isten kijelent, azt megtartja, akár mi az akadály, akár mekkora az ellenség. A lázadó népért Mózes könyörög az Úrhoz, Isten ismét megbocsát, de ítéletet is hirdet: ez a nemzedék nem megy be az ígéret földjére, csak Józsué és Káleb, valamint ennek a nemzedéknek a gyermekei. - Ugyanazt a dolgot mennyire másképpen lehet látni hit által, mint lázadó, hitetlen szívvel! Áldás és az ígéret beteljesedése a hit nyomán fakad.
Jó volt mindezt végig gondolni ma ismét. Jó arra gondolni, hogy Isten hozta létre a Menedéket, adott küldetést, feladatot, és nem vonta meg eddig áldását, gondviselését.
Nem vonta még vissza Isten a küldetést, ha teljes bizalommal tudunk ráhagyatkozni akkor mit számít a költségvetési törvény! - Erősítsd kérlek Uram a hitem, a bizalmam, segíts abban, hogy formálódjon a gondolkozásom: ne vegyem magamra azokat a terheket amiket Te oldasz meg, és aminek nálad van a megoldása. A Tőled nyert békességre, erőre van szükségem, hogy tudjak másokat is bátorítani. A mindennapok cselekvéseihez pedig adj Uram kérlek bölcsességet, hogy jó sáfárod lehessek. - Köszönöm Uram, hogy mindezek által Hozzád kerülök közelebb, a Te végtelen hatalmadról, szeretetedről nyerek újra és újra bizonyságot.

2011. szeptember 29., csütörtök

engedelmesség

Mitől függ az életünk minősége? - egyik nap ilyen, a másik olyan. Sőt napok, hetek, évek telnek el úgy, hogy öröm, békesség, "siker" van apró és nagy dolgokban. DE ugyanez fordítva is igaz.
Jer 24 olyan egyértelművé teszi. Engedelmesség Isten akaratának betöltésében: ez a kulcsa az eredménynek. 
Azokra nézve akik Isten akaratának engedelmeskedve hagyták, hogy fogságra kerüljenek a következőket mondja az Úr Jeremiásnak: "Jó szándékkal tekintek rájuk, visszahozom őket ebbe az országba, felépítem és nem rombolom le, elültetem és nem gyomlálom ki őket. Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az Úr. Ők népemmé lesznek, én pedig Istenük leszek, mert teljes szívükkel megtérnek hozzám." (6-7) 
Ezek az emberek engedelmesen a nehezebb utat választották, sőt azt az utat ami a hétköznapi gondolkodás számára nem természetes. Róluk beszél úgy az Úr, hogy felépíti őket fizikailag, anyagilag, lelkileg. Az ítélet pedig ugyanebben a részben azok felett hangzik el akik az emberi logika alapján ragaszkodtak a látható és kézzel fogható, értelem által követhető úthoz, a földi javaikhoz. Otthon maradtak, vagy Egyiptomba (a szolgaság házába) mentek Nebukadneccar elöl.
Mennyire így van ez ma is. Olyan sokszor természetes reakció a megszokottat, a könnyebnek látszót választani, mint hitben elindulni azon az úton, amit Isten mutat. Ami a jelen pillanatban esetleg (sőt általában) nem átlátható kimenetelében, nem tűnik emberileg logikusnak, mégis, azért mert Isten akarata szerint való áldás terem rajta. 
Sok mindenben kell, hogy formáljon még - s egészen a megérkezésig - Isten. Az engedelmesség területén is. Szívemben vágyom rá, ugyanakkor sikerül időről időre megvétózni az emberileg logikátlannak tűnő, és természet  (az én természetem) ellenes dogokat. Aztán, amikor gondok, nehézségek, fájdalmak, kudarcok jönnek és elkezdek a folyamaton gondolkodni, akkor meglátom, hogy ismét rossz irányt vettem.
Tavasszal felmondtam a munkahelyemen, ami egyben szolgálati területem is már 26 éve. Úgy éreztem, hogy sem fizikailag, sem érzelmileg nem megy ez már tovább. Keresik is az utódot, de egyenlőre nincs. 2012-es évtől akarom (akartam) átadni, időt adva arra, hogy megoldás szülessen addigra a folyamatosságban. Közben már áprilistól úgy alakult, hogy anyagilag egyre nehezebb helyzetbe került az alapítvány, és nem volt értelme számlázni a munkámért, hisz úgysem tudták kifizetni. Több mint tizenöt évig így végeztem ezt a munkát, és most ismét erre az útra terelt vissza Isten. Elgondolkodtat a kérdés, hogy elvállalja e valaki szolgálatból? vagy azért "terelt" vissza Isten a régi útra, mert még mindig van feladatom itt? - Ma már (lassan fél év elteltével a felmondás óta) sokkal békességesebben fogadom a problémákat, a nehézségeket, és nem a kimenekedés útját keresem. 
Engedelmes és szolgáló életet szeretnék, formálj Uram akaratod szerint, én pedig áldani szeretném Neved mindörökké és minden körülmények között.

2011. szeptember 26., hétfő

hit által

A mai Napi Remény által kapott üzenet:
"Adja meg nektek . . . hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az Ő Lelke által, hogy a Krisztus lakjék a szívetekben hit által" Ef 2:16-17
Isten erőt ad neked, hogy véghez vihesd mindazt, amire Ő kér téged. Ha hiszel Isten megengedi, hogy sikeresen munkálkodj. - a gondolat summája. 
Hit - a kulcsszó, nem pedig az akarat, vagy az erőlködés. - A hit pedig bizalmat jelent, teljes odaadást, ráhagyatkozást Istenre. Nincsenek területek amik nem tartoznak az Ő akarata, irányítása alá. Az én dolgom: elfogadni, belesimulni, hagyni, hogy éljen bennem Szentlelke által. Őszintén és nagyon vágyom erre. Sok minden történik körülöttem amik az erre való készséget, vágyat erősítik, de újra és újra életbe lép az emberi gondolat és indulat mechanizmusa.
Formálj Uram, tégy hasonlóvá magadhoz, hogy ne önmagamat adjam, hanem a Te fényed ragyoghasson a legapróbb dolgokban is.
Szombaton beszélgettem telefonon Varga Edittel, ma elmegyek meglátogatni. Érdekes amíg együtt jártunk középiskolába, addig nem sok közös élményünk volt. Most mégis örülök ennek a találkozásnak és őszintén vágyom rá, hogy lehessen a beszélgetés Krisztusra mutató, róla bizonyságot tevő örömmé. A telefon beszélgetésből azt érzem, hogy nem volt az elmúlt 50 év a számára egy siker sztori.
Áldj meg Uram, hogy áldás lehessek.

2011. szeptember 25., vasárnap

rohanó napok


Szeptember utolsó hete kezdődik. Olyan hamar elszaladt az idő ebben a gyönyörű kora őszben. Minden napnak megvolt a maga harca, fáradtsága, fájdalma, de voltak örömök is.
Harcok, nehézségek: ismét folyik éjjel a fülem, - és minden nap egy kicsit jobban. Nem tudom mitől? Van olyan gondolatom, hogy a feszültség, idegesség okozza. Lehet, hogy ez tiszta butaság, de nem tudok mire gondolni. Mindenesetre zavar nagyon, mert újra és újra felmerül bennem a kérdés, hogy nem kellene e orvosnak megmutatni, mielőtt késő.
Következő nehézség: G. és köztem levő feszültség, amit alig tudok kikerülni. Annyira érthetetlen számomra ahogy viselkedik, a dolgokra reagál. Probléma, hogy ha valamiről netán elkezdünk beszélni, akkor pár mondat után vagy elbőgöm magam, vagy "csak" hallgatásba burkolózok keserűséggel. Teljesen más alapokon indulnak és folynak a gondolataink, és az idő múlásával ez egyre rosszabb. Most a legfájdalmasabb dolog az, -  ami igazán nem is kötődik hozzám, de befolyásolja a Menedék domináns embereinek gondolkozását - ahogyan B. Éva dolgához áll. A nyomorúságban levő, elesett ember felé nem segítő kezet nyújt, hanem kőkeményen elutasítja, belerúg.  A "jórend", a törvény szerint persze igaza van. De hol van a könyörület lelke, az irgalom? Kiben találja meg szerencsétlen Éva Isten felé nyújtott segítő kezét? ő a Menedék munkatársa, akkor a Menedék számára nem lehet menedék? segítség arra, hogy újat kezdjen? - Fontosabb az, hogy a történet mit fog a gondozottak számára mondani? Persze én azt nem is tudom igazán felmérni, hogy tényleg negatív hatású lesz e amire ez mutat, de szerintem nem is ezen a szinten kellene gondolkodni arról, hogy törődünk e vele. 
Nehézség az is, hogy olyan sokszor az örömöt sem tudom igazán örömként megélni. A fáradtság, a tennivalók sokasága elnyom, és alig tudok arra figyelni, hogy mekkora áldás az, hogy Isten megadta annak a lehetőségét is, hogy részt vehessek az unokám nevelésében, gondozásában. Nagyon jó, hogy itt van Virág, de hétvégére már nagyon fáradt vagyok mindig.
Tegnap B. Péterék voltak itt ebéden, egy régi adósságom volt ez már. Kellemesen telt, de nem volt egy igazi lelki élmény. Délután pedig sikerült felhíni azt az egyik középiskolás osztálytársamat, aki itt Budapesten lakik, és nem volt az érettségi találkozón, Varga Editet. Hétfőn találkozom vele. Érdekes dolgokról beszélgettünk telefonon, és örülök is neki, hogy találkozunk. Van egy olyan érzésem, hogy neki is öröm ez.
Nagyon lényeges gondolatokat olvastam ma Pál apostolnak a Galatákhoz írt leveléből. 
"Most tehát, embereknek akarok a kedvében járni, vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni nem volnék Krisztus szolgája. . . . Amikor úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és kegyelme által elhívott, hogy kinyilatkoztassa Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, nem tanácskoztam testtel és vérrel." Gal 1:10, 15-16
Mennyei Atyám légy segítségül, hogy éljek aszerint az elhívás szerint, amellyel gyermekeddé fogadtál.  A körülményektől, az emberek véleményétől függetlenül élhessen bennem a könyörület, az irgalmasság lelke. Az a könyörület, amellyel hozzám lehajoltál, és amellyel megtartasz naponként a viharokban. Áldom szent neved, Örökkévaló, Igaz Isten, aki kegyelmes, hűséges és végtelenül szerető Isten vagy. Vallom, hogy Jézus Krisztusban megváltottál, életre hívtál el. Szeretnék Uram ebben az életben - ami a Te akaratod szerint való - kiteljesedni, hogy Rád mutasson, a Te végtelen hatalmadról és kegyelmedről szóljon. Tégy Uram áldássá, és adj erőt, hogy önmagam helyzetét ne ilyen röghöz kötötten lássam, hanem tudjam a te végtelen szereteteden keresztül látni, és megélni. Ámen.

2011. szeptember 18., vasárnap

cél a földön

A Napi Remény nagyon sokat mondott ma reggel, le kell írni, hogy hosszabb távon megmaradjon!
"Mert az Ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk" (Ef 2:10)

Három dolog van, amit tehetsz az életeddel: eltékozolhatod, eltöltheted vagy befektetheted. A legjobb módja életed kihasználásának, ha valami olyasmibe fekteted bele, ami a földön való életednél tovább tart.
A legrosszabb dolog, amit tehetsz, a mának élni és magadnak élni. Isten nem azért helyezett a földre, hogy magadnak élj. Ő azért alkotott, hogy Krisztushoz hasonló legyél.
A Márk 10,45 szerint tudjuk, hogy Jézus két dologért jött a földre: "Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."
Amikor Jézust kezdjük követni, ő felhatalmaz az egy életen át tartó szolgálatra. Minél inkább Krisztushoz hasonlóvá válunk, annál inkább fogjuk szolgálni egymást.
"Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt." (Mk 8:35)
Három dolog van amit tehetsz az életeddel:
  • eltékozolod,
  • eltöltheted
  • vagy befektetheted

Hányszor van az úgy, hogy csak az orromig látok, és arra gondolok, no ezt már csak túl kell élni! - Pedig a nehézségek sem azért vannak, hogy túléljük őket, hanem, hogy általa megélt megtapasztalással másokat építsünk, vagy a nehézségben mások javára legyünk. Milyen szomorú, hogy ezt még ennyi idő után is fel kell fedezni, tanulni kell. Mennyire kijönnek az ösztönös emberi tulajdonságok, gondolatok bennem napról- napra. - Isten azért alkotott, hogy Krisztushoz hasonlóvá legyek, s szolgálatra adjam az életemet, feltételek és elképzelések nélkül. A feltételek, az elképzelések Istennél vannak, mégpedig a legtökéletesebbek. Krisztus sem azért jött a Földre, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon nekünk, mégpedig teljes életének áldozatával. Ő az Atya akaratát betölteni jött, és ez által lehet nekem örök életem a Mennyben!

Segíts Uram, hogy naponta szemem előtt legyen a cél: kincseket gyűjteni szolgálat által, az által a szolgálat által amelyeket Te előre elkészítettél számomra.
Tedd kérlek áldássá az életemet azok számára akiket rám bíztál.

2011. szeptember 17., szombat

hétköznapok eseményei

Sokféle hétköznapi dolgom volt az utóbbi napokban. Elmaradt dolgok Menedéknél, itthon, és bizony már lassabban haladok mindennel. Nehezen hevertem ki a lassan két hete történt nagy esést is, de már alig van nyoma. Mára viszont már átláthatóvá váltak a dolgaim. - Szóval csendben voltam itt. 
Közben Judittal is beszélgettem egy nagyot (kétszer is), Évával is. Ezek olyanok számomra mint a bloggal való beszélgetés. Legalábbis egyoldalúan, a blog sajna nem válaszol, nem ad tanácsot. De amíg leírom és végig gondolom amit írok az Úr válaszol, tanácsol nagyon sokszor. Ezért szerettem meg az írást. Időt kell rá adni, és addig elmélyülni abban amit írok, keresni a választ, és időnként meg is adatik. 
Éva ma egy szomorú hírt írt, édesanyja (91 évesen) három nagy epekő miatt görcsös állapotba került, kórházba vitték, de a magyar egészségügy tesze-tosza módon húzta az időt, így begyulladt az epehólyag, és nem tudják megműteni amíg a gyulladás nem múlik el, majd utána. Szegény utál kórházban lenni (nem is volt soha a szüléseken kívül), és hát ebben a helyzetben bizony benne van az elválásra való felkészülés is. - Évának mostanában elég sok fájdalmas élethelyzeten kell átmenni. Nincs egyedül, mellette van a Mindenható Isten, és mellette van Béla. 


Napjainkra annyira aktuális Igét olvastam Jeremiás könyvéből ma:
"De majd eljön az idő - így szól az Úr -, amikor nem azt mondják többé, hogy él az Úr, aki fölhozta Izrael fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket földjükre, amelyet őseiknek adtam. Íme, sok halászt hívatok - így szól az Úr -, hogy halásszák ki őket. Azután sok vadászt hívatok, hogy hajtsák össze őket minden hegyről, minden halomról, és sziklahasadékból. Bizony, szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el előlem, és nem maradhat rejtve bűnük szemem előtt. Előbb azonban kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert meggyalázták országomat holt bálványaikkal, és tele lett örökségem utálatos szokásaikkal." Jer 16:14-18
Mennyit szenvedett Izrael, mert semmibe vette a választottságot, és szenved ma is. Isten visszaadta a választott nép földjét újra, összegyűjti őket napjainkban is. A föld amely kipusztult az idegenek keze alatt, most virágzó Kánaán. Tegnap láttam egy riport filmet Engediről. Csodálatos volt, és a kibuc vezetője elmondta, hogy a mostani virágzó, csodálatos zöld liget, és gazdagon termő föld helyén amikor odamentek sivatag volt. - Isten újra és újra jelét, bizonyságát adja, hogy az Ő szava világot teremtő hatalom, és soha meg nem változik! 
Igaz ez mindannyiunk életére. Isten megtartja ígéretét. "Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy" - milyen áldott, és örökkévaló ígéret ez. Nekem adta az Úr! Bárcsak áldássá válhatna mások számára is. Dicsőítem, magasztalom neved Örökkévaló, Mindenható szent Isten. Ég és föld ura vagy, személyes megváltóm, aki soha nem feledkezik meg az Ő népéről. Köszönöm, hogy minden bűnömet eltörölted a kereszten Krisztus vérével, és bemenetelem lehet az ígéret földjére, oda ahova Jézus előre ment, hogy helyet készítsen a számomra. 

Engedi, ahogy én láttam. Életem egyik nagy élménye!

2011. szeptember 14., szerda

"elvégeztetett"


Jn 19,25–30

"Elvégeztetett!" (30). A 90. zsoltárban olvassuk: "életünk ideje hetven, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiába­való fáradság…" Nem az hívja létre a múlhatatlant, az örökkévalót, amit mi tehetünk érte, bár imádkozzuk: "Kezeink munkáját tedd maradandóvá…" Törékeny cserépedény létünk van. Porból lettünk, porrá leszünk. Ellenben, amit Krisztus tett értünk: megtisztít, meg­tart, átvisz a halálból az életre, örök, örömteli léttel ajándékoz meg!

Tegnap már nem folytattam, pedig "elvégeztetett" - ez a szó egész nap olyan sokat jelentett! 

Reggel Menedék megbeszélés volt, és nem ment sajnos most sem békességgel. G.-ban annyi indulat, békétlenség van, hogy perceken belül tönkre teszi a légkört. 
Az ítélkezés a legrémesebb: szerencsétlen B. Éva vívja  a nem éppen könnyű harcait, amiben a rémes házassága és bukása után a felállásért küzd. Zoliban megmozdult a könyörület a segítésre, de G.  kőkeményen ítélkezik, indulattal mondja a maga látása szerinti igazát.
A munkámmal aránylag jól haladtam. Nagy meglepetés ért: M. Gyurka küldött százezer forint adományt a Menedéknek. Az összeg sem kicsi, és bátorító nagyon hogy Isten bárkit fel tud használni arra, hogy kirendelje a szükségest. Pillanatnyilag a legszükségesebb van csak meg, még egy hónapra sem tudunk pénzügyileg előre tervezni, de a pillanatnyi helyzet bátorítóbb, mint 2-3 hónappal ezelőtt. Isten gondviselésében kell nekem is és mindnyájunknak teljes szívvel és két kézzel kapaszkodnunk! - Nincs emberi megoldás! - Most ezt munkálja az Úr, hogy meglássam: egészen Tőle függ minden. A személyes életemben, a szolgálatban, a Menedékben, a Gyülekezetben. Tenni kell amit rám és ránk bíz, de a megtartás, a gyümölcs, az eredmény az Isten kezében van. Olyan nagy a hajlandóságom a tervezésre, a számolgatásra, arra, hogy lássam (legalábbis szeretném látni) előre, hogyan alakul a holnapi, az azutáni nap. Isten azt mondja: Tedd a mai nap dolgát, de azt végezd el teljesen - a többi az én kezemben van. Isten teljes szeretetével végezte el örökre életünk felül a jót, a mi dolgunk ebben hinni, bele simulni és naponta élni benne. 



Jn 19,31–37

"…az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát…" (34). A római kivégzőosztag kötelessége volt, hogy meggyőződjenek, valóban halott-e az elítélt. Mondhatjuk, kétszeresen is kivégezték. Legyen biztosan halott. Ehhez hasonlatosan, a történelem számta­lan szellemi nagysága, uralkodója, különféle mozgalmak, istentelen és önistenítő személyek "döfték a maguk lándzsáját" a Megváltóba. Hiába. Aki meghalt értünk, feltámadott! Jézus él.
Én a mindennapi cselekedeteimmel vajon nem döfök e lándzsát Jézus oldalába? - nem ütöm e a szögeket a kezébe, lábába?
Élni szeretnék Uram a megváltás drága kegyelmi ajándékában, úgy, hogy az áldás lehessen mások számára is.
Magasztallak Téged Jézus, megölt Bárány, aki most dicsőségben fent az Atya trónjánál értem is közben jársz, nem hagyod, hogy elvesszek, minden jó és áldott dolog, de minden nehézség is azt munkálja, hogy élővé váljon és maradjon Veled a kapcsolatom. Szeretlek Uram, dicsőítem nagy neved, vallom, hogy Úr és Király vagy, élő és hatalmas Isten mindenek felett. Az egyetlen, igaz Isten. Nincsen más név mely által életem lehetne. Őrizz és tarts meg kérlek kegyelmedben.
Sas

2011. szeptember 12., hétfő

51 év után

Már tavasz óta nagy várakozással néztem szeptember 10. elé. Az érettségi 51. évfordulójára gyűltünk össze azok, akik megértük, illetve akikkel fel tudták venni a kapcsolatot a szervezők.
33-as osztálylétszámból 14-en voltunk együtt és a volt osztályfőnökünk, aki 90 éves! Hárman meghaltak, és 8 embert tudtak még elérni, akik nem jöttek el. Nyolc osztálytársunkról viszont nincs elérhetőségi információ.
Egy nagyon kellemes találkozás volt. Sokféle életutat meghallgattunk, hisz azok közül is, akik nem jöttek el hárman levélben írtak magukról. Másik háromról pedig a többieknek volt információja. Mohácsi János későn kapta meg az értesítést a találkozóról, ezért nem jött el. Kemecsei Ildiről nem tudjuk miért nem jött el.
Hazafele a vonaton írtam mindazokról néhány gondolatot, akik ott voltak Évának. Ezt elteszem most emlékbe.
Fóris Györgyinek 2 gyereke van, 1 fiú és 1 lány. A lánya kísérte el. A férje 2 éve meghalt. – Egy kicsit összefüggéstelenül mondta a dolgokat, és ő öregedett meg a legjobban. Sajnos konkrétumot ennél többet nem tudtam jegyzetelni róla.
Farkas Teri – egy néptánc együttessel 196-ig járta a világot, sikeres volt, 1967-ben férjhez ment 2 gyereke van. A férje él, esztergályos a szakmája, nyugdíjas. 2 gyereke van. A lánya hegedű tanár, zenekarban is játszott, most egy hajóra ment zenélni. Nincs férjnél. A fia szakács és ott 2 unokája van. Teri jól néz ki, csinos, fiatalos
Baranyi Ica érettségi után a Biogálban kezdett. 1961-ben ment férjhez, 1963-ban lánya, 1974-ben fia született. elvégezte a Közgazdasági Egyetemet. Tiszavasváriban él, nyugdíjas 2004-től (tovább dolgozott) és most kertészkedik otthon
Kékesi Ildi érettségi után Tanítóképzőbe ment. 38 évig tanított, nyugdíj előtt igazgató helyettes volt az  iskolában. 1964-ben ment férjhez, 1 kislánya született, a férje 3 évi házasság után meghalt. Újra férjhez ment, született 1 kisfia. Most 4 unokája van. A második férj is meghalt 1981-ben. Utána sokáig depressziós volt, 3 éve újra férjhez ment egy barátnőjének a férjéhez. (a barátnő meghalt). Jól élnek és most egészségileg rendben van. A lánya tanítónő, a fia gépészmérnök
Jakucs Irén érettségi után a Hajdú Bihar megyei Építőipari Vállalatnál kezdett, onnan a Napló című újsághoz ment át, ahol főkönyvelő lett. 1962-ben ment férjhez, 63-ban született a fia, aki tanító, 69-ben a lánya, aki óvónő. 3 éve halt meg a férje. 54 évesen ment nyugdíjba, mert a Naplót egy német cég vette meg, és a külföldi tulajdonossal nem sikerült együtt működni, az is támogatta a nyugdíjazását. Utána és most is könyvel vállalkozóként. Építettek egy 300 négyzetméteres házat, amit már nem tudnak sem fenntartani, sem eladni. Kiköltöztek Hajdúsámsonba.
Jánossy Kati érettségi után az Állami Biztosítóhoz ment dolgozni először pénzügyön dolgozott, majd gépkocsi kárrendezési osztályra került és onnan ment nyugdíjba, mint osztályvezető. 1967-ben ment férjhez, 1 lány gyermeke van, aki tanítónő lett, a lánya férje újságíró. 2 unokája van.
Dankai Kati – még mindig fájdalommal mondja, hogy érettségi után az ő jelentkezési lapját tovább sem küldték az egyetemre. A Biztosítóhoz ment ő is először dolgozni, férjhez ment, a férje 1965-ben halt meg, 13 hónapos volt akkor a fia. A gyerek mellett továbbtanult Közgazdasági Egyetemen, elvégezte az okleveles könyvvizsgálóit is. Férjhez ment másodszor, de az a házasság még 1 évig sem tartott, nagy tévedés volt. fiát egyedül nevelte fel. Sportolt és most is sportol. A fiával együtt triaton bajnokságon eljutottak az Európa bajnokságig. Sport közben érte a fiát súlyos baleset, hátgerinc sérvet kapott és a nyakánál három csigolyáját, kulcscsontját fémmel rögzítették. Sokáig deréktól lefele béna volt, majd rehabilitációval eljutott odáig, hogy már csak egy könyök mankót használ a járáshoz, és egyébként ép. Megházasodott és 2 unokája van Katinak.
Szabó Zsófi is érettségi után a Biztosítóhoz ment dolgozni. Sőt onnan is ment nyugdíjba, tehát 1 munkahelye volt. 1965-ben ment férjhez, 2005 óta özvegy, 2 gyereke van, akik nem házasok és így nincs unokája. A férje agyvérzést kapott 1995-ben, 10 évig ápolta Zsófi az egyre romló egészségi állapotú férjét, aki teljes ellátásra szorult.
Nagy Eta későn ment férjhez 1975-ben, addig a Biztosítónál dolgozott ő is. A férje szerb, ő átköltözött Szerbiába, ahol újra kellett tanulnia a szakmát és vizsgázni, érvényesítetni a magyar papírjait, ott is dolgozott 15 évet Szabadkán. 1 fia van, aki nem házas, unoka nincs. A fia Budapesten él, amennyire tudja szoros kapcsolatot tartanak egymással. Nagyon kevés a nyugdíja – a két országban együtt sem dolgozott elég időt, és elég rossz opcióval állapították meg a nyugdíját. A férjének volt 2 gyereke amikor hozzáment, azokat felnevelték, de ezek a gyerekek teljesen megszakítottak vele minden kapcsolatot. Neki is kijutott a férj ápolásból: 15 évig, agyvérzés után.  Neki szívműtéte volt, és infarktusa is, ennek ellenére jól néz ki, mindez nem látszik rajta.
Kun Ildi érettségi után a Hajdú Bihar megyei Építőipari Vállalatnál kezdett dolgozni, utált könyvelni és amint lehetősége lett átment a szállítási osztályra, gépjármű előadó lett. A következő munkahelye Vendéglátó ipari Vállaltnál volt, ott is gépjármű előadó volt. 1963-ban ment férjhez, 1 fia és 2 unokája van, a fia taxis. Leszázalékolták az asztmája miatt, és korábban ment nyugdíjba. 2-szer volt szív megállása, rohammentő, újra élesztés, és most pacemakerrel él.
Kiss Éva statisztikusként kezdett, majd könyvelőként dolgozott. 1963-ban ment férjhez, 2 gyermeke van, 1 fiú, 1 lány és 6 unokája van.
Kiss Magdi 1962-ben ment férjhez, 50 éves házassági évfordulóhoz közelednek. Közgazdasági Egyetemet végezte el, és mindig bank szakmában dolgozott. A beruházási banknál kezdett, a Budapest Banktól ment nyugdíjba, mint igazgató helyettes. 1 fia van és 2 unokája.
Ujj Margit. érettségi után a Ruhagyárban kezdett dolgozni, 1962-ben ment férjhez, 1 lánya és 1 fia van, elvált. 3 unokája van, és egyedül él. 
Legnagyobb családdal engem áldott meg Isten, gyerekek és unokák számát illetően is. Sok nehéz történet, betegség került elő a beszélgetésekben. Végig gondoltam, hogy az én életemben is voltak nagyon nehéz időszakok, de Isten kegyelme velem volt, kimentett, megtartott. Végtelen hála van a szívemben, hogy nem egyedül kellett megtennem az elmúlt 52 évet, hanem Vele, a Mindenható, kegyelmes Istennel.
Hárman meghaltak: Bessenyei Bea, Kerékgyártó Kati, Bihari Gábor, és azok közül akik nem voltak ott Balla Enikő és Varga Edit súlyos beteg, ki tudja ha lesz következő találkozó megéri e.
Ma még Évával fogok beszélni, gondolom a találkozó lesz a fő téma. A volt osztálytársak közül senki sem maradt barátságban senkivel, pedig többen sokáig egy munkahelyen dolgoztak. Biztos, hogy ha nem kötne össze bennünket Évával Krisztus szeretete, a Tőle nyert új élet, akkor a mi barátságunk is már rég csak emlék lenne.



2011. szeptember 8., csütörtök

ima meghallgatás

"Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye, amely nem inog, hanem örökre megáll. Jeruzsálemet hegyek fogják körül, népét pedig az Úr karolja át most és mindörökké" 
125. Zsolt 1-2

"Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr, olyanok voltunk, mint az álmodók. Akkor megtelt a szánk nevetéssel, és örömkiáltás volt nyelvünkön. Ezt mondták akkor a népek: hatalmas dolgot tett ezekkel az Úr!
Hatalmas dolgot tett velünk az Úr, ezért örvendezzünk."
126. Zsolt 1-3

Hatalmas dolgot tett az Úr! - ma voltam a fül-orr-gégészeten a Tétényiben a főorvosnál, aki 1 hónappal ezelőtt kimondta az ítéletet, meg kell műteni a roncs, 5-ször műtött fülemet.
Ma pedig megállapította, hogy a gyulladás elmúlt, a polipok visszahúzódtak, nincs értelme a műtétnek, mert aligha tudnak javítani a halláson, és kockázata van a műtétnek. - No én a hallás miatt nem is mennék már műtőasztalra, hisz barátságosan együtt élek a hallókészülékeimmel, meg a csönddel ami hallókészülék nélkül van. A két hónapig tartó intenzív gyulladásos folyamat volt az ami arra motivált, hogy ha szükséges akkor neki menjek a műtétnek.
Ezt az élményt már kétszer éltem át, először 17 éves koromban, amikor először álltam szóba a Mindenhatóval arra az Igére válaszolva, hogy "mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben" - hitetlen módon azt mondtam akkor, hogy Isten, ha Te vagy, és Te mondtad ezt, akkor mutasd meg a Te erődet. Mindez akkor történt, amikor már műtétre mentem a Klinikára. Ugyanígy elküldtek. Nekem pedig ettől kezdve nem voltak kérdéseim Isten létezéséről, sőt arról sem, hogy az én életemmel is törődik. Itt indult el a személyes kapcsolatom Istennel.
Most pedig egy mély, vergődő korszakomban kértem az Urat, hogy ha nem vetett el magától, akkor adja jelét azzal, hogy gyógyulást ad, megóv a műtéttől.
"Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz!"
"Ne félj mert én megváltottalak, neveden szólítottalak" - mondta az Úr, évtizedekkel ezelőtt, s az Ő szava örökké megáll.
Áldalak Mennyei Atyám a hatalmadért, a szeretetedért, a hűségedért, a kegyelmedért. Szeretném hirdetni neved dicsőségét, szerelmed végtelen voltát. Köszönöm, hogy méltatlanságomra nem azzal válaszoltál, hogy elvetsz magadtól, hanem könyörülettel kegyelemmel megmutatod, hogy ma is törődsz velem. Soha nem szeretnék megfeledkezni róla. 

2011. szeptember 7., szerda

bizalom

"A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés." 
Zsid 11:1
A Napi Remény a következőket írja a fenti igeverssel kapcsolatban: A szótárak meghatározása szerint a meggyőződés erős hit. A meggyőződés valóban ennél sokkal több. A meggyőződés magába foglalja, hogy mit tartasz értéknek, mi iránt vagy elkötelezett, mik motiválnak.
A meggyőződésről a következőt mondja egy nagy biblia tanító: "A hit az amiért vitába szállsz, a meggyőződés az,amiért meghalni is hajlandó vagy."
Súlyos téma ez: a hitelesség kérdését is feszegeti. Szokták mondani a Sátán is hisz. Igen, valamiben mindenki hisz, leginkább saját magában.
Az Istenbe vetett hit mély meggyőződésé válva tehet hitelessé. Ezt pedig nem tudja más elvégezni, mint a Szentlélek. "Amikor azonban eljön ő (a Szentlélek), az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra;"
Annyiféle élethelyzet teszi próbára az életet, és derül ki, hogy a hit valóban meggyőződés e. Olyan sokszor mérlegelem ezt mások életében! - Kár, egyedül a saját helyzetemet látom át (ha ugyan tudom reálisan látni), és ott kell a Lélek vezetése alatt lemérnem, hogy meggyőződés e a hitem.
Kérlek Atyám formáld az életemet, hogy hiteles emberként, a Benned vetett hit által éljek teljes meggyőződésben afelől, hogy a Te megváltott gyermeked vagyok, és Neked célod van az életemmel. Te elvezetsz a Mennyei honba. Segíts, hogy ne üres kézzel, mintegy tűzön átmenve, minden amit földön tettem az elégve, érjek Hozzád. Amint Te irgalmas és könyörületes vagy hozzám, lehessek én is az mások felé.
"Tudom Uram, hogy az ember nem ura élete útjának, és a rajta járó nem maga irányítja lépteit! Fenyíts minket, Uram, de mértékkel, ne haragodban, hogy semmivé ne tégy" Jer 10:23-24
Visszatérve a hétköznapokba sokféle küzdelemmel szembesülök naponta. A hétből még csak két nap telt el, de nagyon mozgalmas volt. A munkáimmal aránylag jól haladtam, itthon is sikerült az elmaradásokat valamennyire felszámolni, persze jócskán van még dolog ahhoz, hogy egyenesbe kerüljek.
Hétfő reggeli nagy megrázkódtatásom az volt, hogy a Késmárki utcán lefele megint egy hatalmasat estem. Fizikailag, lelkileg nagyon megrázott. A sebeimet azóta is ápolgatom, és még van is mit ápolni rajta.
A fülorvos a Tétényi úti kórházban csütörtök reggelre adott időpontot. Igazából akkor derül ki, hogy mi vár rám. Nagyon sokat gyógyult a fülem, gyakorlatilag egyáltalán nincs gyulladásban - a tünetei szerint. Reményem van rá, hogy nem fogja szükségesnek tartani a műtétet. Isten szeretetének, mennyei gondoskodásának hatalmas jeleként tudnám fogadni, ha ez lenne a megállapítása az orvosnak! Elfogadom, ha mégis végig kell járni a rögösebb utat, de most olyan nagy szükségem lenne bátorításra az Úrtól, megerősítésére annak, hogy van bocsánat, helyre állás. Istenem, drága Megváltóm Te tudod leginkább, hogy mire van szükségem! Bizalommal, és meggyőződéssel szeretném fogadni akaratodat. Kérve Jeremiás szavaival: Fenyíts Uram, de mértékkel, ne haragodban, hogy semmivé ne tégy!"

bizalom

2011. szeptember 4., vasárnap

békességet hirdet az Úr

85. Zsoltár 9-
"Hadd halljam meg, mit hirdet az Úristen!
Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.
Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz, hogy dicsősége lakozzék földünkön"

Ján 17:24-26
"Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt. Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ők is felismerték, hogy te küldtél el engem. És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerették, bennük legyen, és én is őbennük"

Jézus emberré lett, otthagyta a menny dicsőségét, önmagát áldozta azért, hogy elmondhassa az Atyának "azt akarom" - hogy akiket nekem adtál ők is ott legyenek, ahol én. 
A zsoltáros által írt szabadulás itt van: Jézus akaratában, és akik ebben élnek, azokban Isten dicsősége lakozik a földön. - Az a szeretet lakozik bennük, amellyel az Atya szerette Jézust. - Milyen csodálatos lehetőség, és valóság. 

Ma családi születésnapozás volt Orsiéknál kora délután, kellemesen telt, és jó volt együtt lenni. Viri "hazajött"! - Bepakolt, gyakorolt, szóval elkezdtük a második tanévet. - Adj Uram kérlek sok figyelmet, szeretetet, hogy ne érezze távol magát az otthonától, és tudjunk segíteni abban, hogy a javára lehessen az az időt amit itt tölt.

Több, mint egy éves a kép Virágról (a ballagásán zongorázott), de a számomra olyan kedves! :)
Holnaptól sok munkával és programmal kezdődik a hét. És holnap kérek időpontot a fül orvostól is a szükséges dolgok megbeszélésére. Közben az a hallókészülékem amit a bal fülemen használok éppen végét járja, és a másik fülemen pedig amiatt nem tudom használni, mert be van gyulladva. - Szóval egyszerű az élet.
Gyülekezetben ma nagyon kedvesen érdeklődött és lelkileg mellém állt Laura, G. Zsófi is már hét-közben keresett telefonon, és ma istentisztelet előtt beszélgettünk. Jó érzés, hogy meg tudom osztani velük a nehézséget. Fiatalok korban, lelkileg viszont felnőttek és végtelenül együtt érzőek.
Az a barátság viszont, ami nekem támasz volt hosszú ideig úgy néz ki, hogy holtponton van. Nagyon fáj. - Nem tudom lehet e még tiszta és Isten által épített közösség közöttünk, de nagyon fog hiányozni ha elvesztem.