A karácsonyi nagy "képeskönyv" :)

December 26.-án tartottuk a családi karácsonyt, Juditék kivételével együtt volt a "kis családunk".
Johi vidáman vette a tömeget :)

nem lehet elég korán kezdeni egy fiúnak a bukósisak hordást! :)

 repülök a nénikém kezében!

Blanka és nagybácsikája

Barbikám

a szokásos "boldogságos" együttlét
 a reklám fotó: két gyönyörűség


a legkisebb a bátyjával: ők egymás iránt mindig békességes testvérek voltak

a Késmárki utcában összenőtt unokatestvérek

itt a "kis család" apraja, nagyja - négy fő kivételével

a fiatal házasok!

fiamék családja

és az öregek

 Orsi és Bandi

gyerekeinkkel

HUSZÁROK - lóra fel!

Ígéret

Karácsony . . . 2013-as év . . . a mennyei örökkévalóság . . .

Közelebbi és távolabbi (vagy talán nem is olyan távoli) időpontok, amelyre nézve Isten reményteljes ígérete szól.

Mennyire aktuális és bátorító ez az ígéret bármikor, de a mostani időszakban nagyon megerősített. Zúgtak a folyamok körülöttem, és nagyon vágytam igazán adventben élni, kérdéseim voltak (vannak a következő évvel kapcsolatban) - Isten válaszolt.

Nehezen jöttem helyre a december elejei betegségből. Talán azért mert nem vettem komolyan, nem feküdtem ki. Legyengültem, nagyon fáradékony, elesett lettem. Ugyanakkor mégiscsak végeztem a dolgom, mert múlik az idő és az elvégzetlen dolgok tornyosulnak . . . 

Karácsony egyik nagy ajándéka az Úrtól, hogy egészségileg könnyebben vagyok, kicsit közben sikerült kipihenni magam mindamellett, hogy elvégeztem a feltétlen szükséges dolgokat a karácsonyi készülődésben is, a munkáimban is. Így jó reménységem van arra, hogy a pár nap amit Mátraházán töltünk (27-30 között) csak a pihenésről fog szólni testileg, és reményeim szerint lelkileg pedig felüdülésről, erősödésről. Viszek jó könyveket olvasni, kézimunkát, s talán még majd a nap is kisüt időnként és lehet jókat sétálni.

A másik nagy folyam zúgás szintén december eleje óta tart: Judit férje egyik súlyos betegségből a másikba esett. Első egy epekő műtét, amely közben kiderült, hogy a begyulladt epehólyag egy része már el is halt. E miatt bizony a műtét elég utolsó pillanati volt. 2 nap után hazavitte Judit, nehezen gyógyult, 1 hét múlva ismét erősen fájdalmas görcsei voltak, akkor mentő vitte vissza a kórházba. Az előző műtét következtében az epe "nem jól vezetődött el". A májon keletkezett egy zárvány. Újabb műtét, újabb 2 nap kórházban. Ezt rosszabbul viselte Attila szervezete: már nehezen kapott levegőt, így oxigén palackra kapcsolták. Ismét eltelt otthon egy hét . . . és nem erősödött, sőt egyre gyengébben volt, aztán hirtelen 39 fokos láza lett. A harmadik kör a kórházba: a tüdejében keletkezett egy gennyes folyadék zárvány, amit egy cső berakásával értek el és elkezdték leszívni. Antibiotikum és most már négy nap kórház. Karácsony estére vihette haza Judit. A cső még 5 napig a mellkasában lesz és az antibiotikumot is szedni kell. Hát . . . ez így sorozatban bizony kemény dolog. 50 éves férfi, eddig nem volt beteg - így már eleve nehezebben viselte a megpróbáltatásokat - és most bizony nagyon legyengült, elesett. Juditnak ténylegesen ápolnia kell. Időnként közben dolgozni is járt, de most a harmadik körben ismét betegszabadságot vett ki, mert nem tudta még a kórházban sem magára hagyni a férjét. - Mindez Amerikában, ahol még a legjobbnak mondott egészségbiztosítás esetén is minden költség 20 %-át fizetni kell! Közben természetesen Attilának lejár a betegszabadsága még mielőtt teljesen munkaképes lenne, így majd ő fizetés nélküli szabadsággal folytatja míg felépül. Nehéz próba volt ez, és még mindig benne vannak, csak már a reménytelibb helyzetben. Bátorításként azt írtam amit Isten munkált a szívemben: nincs az Ő tudta nélkül semmi; és azoknak akik Istent szeretik minden a javukra van! Hiszem, hogy jót, sőt igen jót  tesz mindezeken keresztül Isten az életükben.

A harmadik folyam zúgás, ami még inkább a távolban morajlik, de már érződik és hallatszik most is. Géza január elsejétől tényleges nyugdíjas lesz. Már másfél éve mondogatja, hogy ennek itt az ideje, de a szívében még nem kész mindent elengedni. Majd az első hónapok fogják igazán megmutatni, hogy hogyan fog tudni élni az új élethelyzettel. Megtalálja e benne Isten tervét, célját? Imádkozom érte, hisz ő többé kevésbé egészséges, aktív ember, aki eddig napi 12 órákat is jelen volt a Mamás Otthonban, mindenki gondját, baját szívén viselve, intézve, közben a legkülönfélébb csőd helyzetekkel (gondozottak és gondozók) megküzdve. Nagyon nagy lesz a hirtelen váltás. Ugyanakkor saját maga is érezte, hogy már nem minden esetben bírja: időnként érzelmileg, értelmileg, fizikailag egyaránt nem tudott teljeset adni. Összetett és nehéz kérdés ez, amit egyedül Isten tud feloldani. Várom és várjuk a vezetését. Az Ige ígérete erre nézve bátorító és örömteli.

Ma az Úr jelenlétében, az Ő üzenetét hallgatva ünnepelünk. Holnap pedig a teljes család lesz együtt Tordason.

közeledik a karácsony!

Karácsonyi teendő: ne próbálj megnyerni minden vitát! Az Úr Jézus Krisztus nevében kérlek titeket, hogy ne vitatkozzatok egymással. Legyen igazi harmónia, hogy ne legyenek szakadások az egyházban. Arra szeretnélek rávenni benneteket, hogy ugyanúgy gondolkodjatok, és legyetek egységben a gondolat és a szándék tekintetében. (1Kor 1:10 LB fordítás) Idén Karácsonykor ne próbálj megnyerni minden vitát! Próbáld meg inkább azt célodul kitűzni, hogy szeresd azokat, akik nem értenek egyet veled, vagy akik kifejezetten ellenszenvesek. Próbálj meg szeretni, ne mindenáron nyerni. Főképp azért, mert Jézus azt mondta, hogy a szeretet mindig győz, és ezt be is bizonyította, amikor kisétált a sírból. Amikor idén az ünnepek alatt úgy érzed, hogy egy vita van kialakulóban, akkor használd ezeket a bibliai alapelveket: Hagyd, hogy az irgalmasság irányítsa a válaszodat (Péld 3:3-6). Egy konfliktusban a legtöbben azt akarjuk, ami jogos és igazságos. Azonban Isten hozzáállása nem mindig arról szól, hogy mi a jogos és igazságos. A kegyelemről és az irgalomról szól (Róma 5:8), arról a kegyelemről és irgalomról, amit a Karácsonyon keresztül mutatott meg.  Hagyd, hogy Isten határozza meg, mi az igazság (2Kor 13:8). Az igazságot idén Karácsonykor se a gondolataid vagy az érzéseid határozzák meg (1Jn 4:1), sőt ne is mások véleménye.  Az igazság az, amiről Isten azt mondja; és Ő rendelkezik egyedüli jogkörrel ahhoz, hogy bármilyen helyzetet megítéljen. (2Kor 10:5). Keresd Isten jelenlétét (Mt 28:20). Sátán azt akarja, hogy azt higgyük, egyedül vagyunk a konfliktusok idején. Isten viszont azt akarja, hogy a fiatal pásztorfiú, Dávid példáját kövessük. Dávid - amikor szembeszállt Góliáttal - hitt abban, hogy Isten ott van vele a harcban, és hogy a háború az Úré. (1Sám 17:47) Keresd a konfliktus igazi okát (Ef 6:12). Isten Igéje azt mondja, hogy mi valójában nem emberekkel harcolunk; az igazi ellenségünk Sátán és a "gonoszság szellemi erői". Tartsd ezeket észben, és figyeld meg, hogy miként változtatja ez meg a karácsonyi nézeteltéréseket! A Napi remény gondolatai támogatják a karácsonyi készülődésemet a nem éppen egyszerű és nyugalmas napjaimban. Köszönöm URAM!

advent 3. vasárnapja

"Várva vártam az Örökkévalót, s ő lehajolt hozzám, meghallotta segélykiáltásomat. 

Kiemelt a sírgödörből, a pusztulásból, kihúzott a sárból, sziklára állított, megerősítette lépteimet. 

Új éneket adott számba: Istenünk dicséretét. Sokan látják ezt, tisztelik és félik az Örökkévalót, és bíznak benne! 

Milyen boldog és áldott aki az Örökkévalóban bízik, aki nem fordul gonosz szellemekhez, sem hamis istenekhez. 

Ó Örökkévaló, Istenem, milyen sok csodálatos dolgot tettél! milyen nagyszerű terveid vannak velünk, alig tudjuk megérteni! 

Újra és újra ezekről beszélek, nem tudok betelni velük!" 

40. Zsolt 1-5

próbák között

Születésnapi imádság

Németből fordította Túrmezei Erzsébet

Nem azon kesergek, Uram,

hogy életem búcsúzó évében

sok minden balul sikerült,

csak magamon kesergek,

magamat vádolom,

amiért annyiszor megszegtem

Hozzád való hűségemet.

Nem annak örülök, Uram,

hogy életem búcsúzó évében

sok minden jól sikerült,

hanem, annak, hogy Te mindennap

hű voltál hozzám.

Nem azon csodálkozom, Uram,

hogy ismét új életévbe léphetek.

Születésem napjának egyetlen csodája,

hogy Te nem vetsz el engem,

hogy Te velem akarsz maradni és járni.

Te vagy életem csodája,

azért nincs szívemben panasz,

csak örvendezés a Te hűségeden,

és hála új életévem ajándékáért.

Segíts, Uram Jézus,

hogy én is hű maradjak hozzád

mindhalálig!

Nincs születésnapom, de olyan sok mindent elmond a vers ami a szívemben van és jobban, mint én el tudnám mondani. Mindennapos imádság kell, hogy legyen ez a gondolatsor a szívemben, elmémben. Most túl rögösnek, nehéznek tűnnek a napok, mégis meg kell állapítanom egy-egy nap végén: nemcsak túléltem, hanem áldás is volt rajta. Megtörténtek, elvégeztem a fizikailag, időbélileg lehetetlen dolgokat . . . és amikor számba vettem a következő feladatokat: "csak annyit" kellett megállapítani, hogy nem szaporodott az elmaradttal, szinten vagyok. Hála Neked Atyám.

Napok óta készülök legalább egy pár mondatban megemlékezni az elmúlt hosszabb időről, ami bizony nem volt könnyű.
röviden pontokba szedve:

• már Tomi szalagavatóján sem éreztem jól magam, akkor még arra gondoltam, hogy csak a fáradtság miatt. Aztán egyre rosszabb lett, hétfőn beláttam, hogy ez betegség! Az orvos vesemedence gyulladást állapított meg, antibiotikum, fájdalomcsillapító, gyógytea . . . és egy egész nap a jó meleg ágyban maradtam, mondván: kúrálom magam.
• ezután már nagyobb úr, volt a határidő, mint a betegség. - viszonylag ment is a dolog, egészen péntekig. Itt egy kicsit túl méreteztem a teljesítőképességem korlátait: a már korábban bevállalt keresztyén könyvvásár pénteki napját nem mondtam vissza. Először úgy tűnt, minden rendben, de mégsem. Késő délután elkezdett rázni a hideg, nagyon pocsékul voltam, estére 38,5 volt a lázam. :( A gyógyszereket már éppen beszedtem, így arra gondoltam, hogy ennek a pihenés lenne a legjobb szere. Ismét 1-2 nap a jobbára meleg ágyikóban, és 1-2 nem feltétlen szükséges feladat törlése a "feladatlista.hu"-ról.
• közben időnként megjelentem a munkahelyeimen, a határidős munkáim készen lettek és még a jövő évi könyvelési program váltás csatája is lefutott - ami szellemi és érzelmi harc is volt egyaránt - .

Ajándékba kaptam a lehetetlent! - 
Most: bő egy héttel karácsony előtt szintén hittel kell látnom a láthatatlant: Mennyei Atyám  jelen van szüntelen. Kezében védelemben, áldásban élhetek. 
Hinnem kell a hihetetlent: békességben, Krisztus várásban fel fogok tudni készülni nemcsak karácsonyra, hanem folyamatosan élhetek Krisztus visszavárásában az Ő visszajöveteléig. Mindegy hány bejegyzés van mára, holnapra, egész hétre: ezek nem nyomoríthatnak meg: Ő ad erőt, áldást mindarra amit el kell végezni, és ami a legfontosabb békességet, örömöt.

ismét szalagavató

Ismét egy unokám áll az érettségi küszöbén! Hogy öregszünk, már a negyedik! :)

Tegnap volt Tomi szalagavatója, református gimnáziumba jár, így szolid, kellemes ünnepség volt az Ige üzenetéből kiindulva.

Tomi kedves, igen melegszívű, jó modorú gyerek - talán mindez nem jön át igazán az emlékbe eltett 1-2 képből. Mégis jó megörökíteni.

 Tomikám az unokatestvérével

Tomi a nővérével

Nem voltam jól tegnap, ma sem. Nem is tudom igazán meghatározni, hogy mi a bajom, elsődlegesen gyenge, fáradt vagyok, és nagyon fázom állandóan. Tegnap még nem jelentkezett, de mára már olyan tüneteim is vannak, mintha felfáztam volna. ???

A múlt hét közepén kértem a háziorvostól laborba beutalót - csak a fáradékonyságom miatt - még nem láttam a leletet, illetve a háziorvossal sem találkoztam. Most, hogy ilyen újabb tüneteim vannak kedd este elmegyek mindenképpen. Majd meglátjuk mint mond, illetve van e egyáltalán valami probléma, vagy csak túl fáradtam, illetve megöregedtem. :( Ezt pedig tudomásul kell venni.

Tegnap este még a szalagavató után csináltak egy kis családi ünnepet a fiamék, ami olyan este tíz óra tájban kezdődött. Ha nem lettem volna egész nap pocsékul akkor is az esti programokat már nehezen viselem, de a nagyapa képviselte az idősebb generációt is. Így készült egy közös kép a 3 generációról.

és a nagyapjával:

Jó rájuk nézni, örülni nekik: Isten ajándékai ők. - A többiekkel együtt! :) Csak most éppen itt és ennek örülünk.

adventre készülődés

Adventi készülődés: "Meghallgat az Úr, ha hozzá kiáltok!"

Milyen hatalmas "meghallgatás" Istentől az emberiség elveszett állapotára Ján 3:16-17 "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa." 

Kezdettől benne volt Isten örökkévaló tervében a megváltás, mégis személyesen az enyém akkor lesz ha hozzá kiáltok! Elfogadom a legnagyobb áldozatot amit értem adott!

Jó ezen újra is újra elgondolkodni - átélni: mennyire fontos vagyok Mennyei Atyámnak, mennyire szeret, és az életemmel örökkévaló terve van!

Már most a jelenben élhetek abban a boldog tudatban, hogy mennyei állampolgár vagyok!

Szeretnék egy csendes, békés adventi készülődést, annak ellenére, hogy zsúfoltan betelt a naptáram decemberre! :(

Tudom, hogy a naptár és az elvégzendő teendők csak az egyik pólus, a másik a szívem, gondolataim szabadsága amellyel adventben élhetek. Kérdés az: hagyom e, hogy a naptár, a teendők uralják az életemet, vagy Krisztus az Úr?

"Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére!" ÁMEN

Két hazám van

Két hazám van

Két hazám van,

első és második hazám.

Mindkettőt szeretem.

A másodikat akkor igazán,

ha az elsőből él az életem.

A második a föld

és az első az ég.

A második a közel,

az első: nem tudom,

közel vagy messze még.

A második hazám

virágot ad nekem,

kenyeret ad nekem,

kaszanyéllel s építőkövekkel

miatta kérgezem a tenyerem.

Belémélyesztem az ekém vasát,

s terem.

De ha az első nem ragyogna rám,

nem volna más a második hazám,

csak sírverem.

Mert azt mondanám, hogy nem érdemes.

Rigó fütyülne, a pacsirta szárnya

dalterhesen nagyon magasan szállna,

a szép tavasz-világ

zengne, fakadna, bomlana.

Lüktetne fában, kőben és szívekben

az élet dallama,

mégis azt mondanám: nem érdemes.

Ugyan miér',

Ha minden véget ér?

A lomb lehull, tavaszra jő a tél,

még a bimbóból is halál beszél.

De én nem mondom, hogy nem érdemes,

és töröm az ugart,

és mindegy nekem, akármeddig tart.

A téli fák csontujjaira is

békésen rámosolygok: majd kihajt.

A sír az egyik part,

és túl a másik part.

Itt véget ér,

itt akármeddig tart,

ott végtelen.

Az a hit jár velem.

Az Isten jár velem.

Húsvéti Isten és húsvéti hit.

Ugart török, vetek és aratok,

s fejem télben, tavaszban csüggedetlen

felemelem.

Túrmezei Erzsébet

Sorról sorra mély értelme és aktualitása van. Az élet minden szakaszában élő mondanivaló, még inkább az élet alkonyán. REMÉNYSÉG, élő reménység, az amely a Krisztusban megjelent, és az elfogadott kegyelem által innentől nem a sírig lát, hanem a Mindenható Atyával tölthető örökkévalóságig, a Menny dicsőségéig. Hálás szívvel köszönöm Uram, hogy ÉLETET, örök életet adtál a számomra. Ámen

Kinek végzem a munkámat?

Ma láttam ezt a csodálatos képet, olyan sok gondolatot ébresztett! :) - és ma olvastam egy nagyon jó gondolatsort a Napi reményben.

"Bármit tesztek, teljes szívvel végezzétek, úgy, mintha az Úrnak végeznétek és nem embereknek." Kol 3:23

• Azok az emberek, akik munkájukban kiemelkedőek, lelkesedéssel dolgoznak. Attól függetlenül, hogy a munka kicsi vagy nagy, adj bele mindent.
• A kiemelkedő emberek fejlesztik szakértelmüket. "Ha életlen a balta és nem élezik meg,  akkor több erőt kell kifejteni. Jobb előre tervezni" (Préd 10:10,)
• A kiemelkedő emberek  betartják az ígéretüket.  "Sok ember hirdeti, hogy ő hűséges, de ki találhat megbízható embert?" (Péld 20:6)
• A kiemelkedő emberek pozitívan állnak hozzá a dolgokhoz.  "Panaszkodás és vitatkozás nélkül tegyetek mindent, hogy hibátlanok és tiszták legyetek, Isten hibátlan gyermekei egy tisztességtelen és romlott nemzedékben, amelyben ragyogtok, mint csillagok a világegyetemben, amint az élet Igéjére figyeltek." (Fil 2:14-16)
• A kiemelkedő emberek többet csinálnak, mint amennyit elvárnak tőlük. "Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre" Mt 5:41

Tulajdonképpen ezt én úgy gondoltam végig és érzem megfontolandónak, hogy soha nem az volt a célom, hogy én kiemelkedő ember szeretnék lenni, mégis annyira természetesnek és betartandónak gondolom mindazt amit itt felsorol a szerző. Krisztus szolgája Krisztustól vett példa alapján kell, illetve kellene megélje a legkisebb feladattól a legnagyobbig, a legmegtisztelőbb feladattól a leghétköznapibb (talán az éppen nem szeretem feladatot is beleértve) a szolgálatot. Az pedig nem egyéb, mint hogy ott ahova Isten helyezett és amit rám bízott abban - az előző gondolat menet szerint - kiemelkedő legyek.

Sokszor éreztem, s még ma is érzem "strébernek" magam - legalábbis a környezetem ezt sejteti velem, vagy éppen ki is nyilvánítja. - DE amit stréberségnek látnak: az az igyekezet, hogy hű sáfár lehessek abban amit rám bízott Atyám. Hálás vagyok érte és mélyen meghatódom, hogy bíz rám feladatokat az Úr és támogat, vezet, segít az elvégzésében, csak készségesnek kell lennem.

Blanka születésnapján

Ami késik az nem múlik, legalábbis nem mindig! :)

Itt van Blanka születésnapján készült képekből a mazsolázgatás eredménye, lassan egy hónapja történt, de most is jó eltenni emlékbe.

Ez a bejegyzés most csak erről szól:

Tordasi utcarészlet Ancsáéknál ősszel

Családi kép Ancsáékról - ami ritkaság számba megy: mindenki együtt, összeterelhetően, mosolygósan, stb.

Következnek az elkapott pillanatok:

Noé és a nagybácsikája

Bandi, Johi, Noé

unokatestévek: Tomi, Johi

Nagynéni a férjhez ment unokahúgával :)

Lacikám! :)

A születésnapos ajándék keresése:

és megtalálta:

sőt, ki is bontotta! :)

Szép nap volt, kedves és örömteli. Soli Deo Gloria!

Hálaadás

Egy nehéznek ígérkező héten vagyok túl és hálaadással dicsőítem Mennyei Atyámat: megsegített, megáldotta a munkámat, eredményes lett, utolértem magam szinte minden területen.

Jó dolog egy-egy emlékkövet állítani ilyenkor. Olyan sokszor hangzik el panasz, siránkozás, és oly kevésszer hálaadás. Legalábbis az én életemben már többször ezt a mérleget állítottam fel. Amikor szükség, nehézség van akkor elmondom Istennek, embereknek. A "jó" napokat pedig valahogy észre sem veszem eléggé, olyan természetes dologként élem meg. 

Most direkt ezért ültem le egy pár sort bejegyezni, hogy megemlékezzek az Úr jóságáról, kegyelméről, szeretetéről amellyel körülvesz és megáld.

Most a hétvégét is itt töltötték a lányok, a háztartásom "fellendítéséhez" csak szombaton jutottam hozzá; addig a szoros határidős dolgaimmal próbáltam utolérni magam. Rendeben van minden. :) 

Ma pedig voltunk egy "regionális" istentiszteleten, amelyet 5 Budapest környéki új gyülekezet szokott évente novemberben együtt tartani. Sokan ezekben a gyülekezetekben abból a gyülekezetből kerültek át - a gyülekezet plántálás okán - ahol én is 35 évet éltem meg. Nagyon jó találkozni, örülni egymásnak, a régi emlékeket felidézni, s megállapítani mily nagy Isten megtartó kegyelme. Az alkalom is nagyon jó volt, lélekfrissítő.

Dicsérjétek az Urat mind, ti népek,

dicsőítsétek mind, ti nemzetek!

Mert nagy az ő szeretete irántunk,

az Úr hűsége örökké tart.

Dicsérjétek az Urat!

117. Zsolt.

Az idei év időjárása kissé különös volt, tavasz alig volt - vagy csak énbennem nem hagyott igazán mély nyomot? - a nyár száraz és forró, sokáig tartott, és most késő ősszel a viszonylag sok eső hatására kezd a növényzet éledni, sokkal később hullanak a levelek mint általában. Majd november közepe van és még sok-sok zöld lomb van, és most kezd igazán színessé válni a  természet. Csodálatos szépségeket lehet látni útközben, vagy csak ha átnézek a szembe domboldalra. Ma hazafele istentiszteletről beszélgettünk is arról, hogy milyen szokatlanul hosszúra nyúlik az ezer színben pompázó ősz. Lehet, hogy az öregséggel is együtt jár, de évek óta az ősz, és annak színpompája a kedves évszakom. Pedig benne van minden szépsége ellenére az elmúlás.

Mostanában minden bejegyzésemben van őszi kép, csak azért mert nem tudok betelni a szépségével! :)

Most is ezzel fejezném be:

a pihenés hetéről

Kissé hosszabbra sikerült hallgatás után írok egy pár sort arról, hogy a tervezett 6 napos pihenésünk nagyon jól sikerült! :) - Sokat pihentünk, finom termálvízben ücsörögtünk, sétálgattunk, teraszra kiültünk ha éppen sütött a nap, kötögettem, és még Debrecenbe is átmentünk családi találkozóra, ami igen jól sikerült.

Pár fényképet átexportáltam innen-onnan: ugyanis nagyfokú lustaságommal csak ennyire tellett. Visszaemlékezni viszont ezek is tökéletesek.

A szálloda panoráma képe, a következő kép a kávézó, utána pedig a recepció. A halban is kellemesen lehetett üldögélni, beszélgetni

A szoba, mini konyhával: ami leginkább a kávéfőzési szükségletünket elégítette ki, hisz félpanziós ellátással főzőcske kimaradt - a pihenés így pihenés! :)

az étterem

a termálfürdőből igen kevés látszik, viszont az igen, hogy sok nyugágy és kényelem volt

a szállodával szemben pedig az Ambrózia, ahol igen kedvező áron menü ebéddel vártak bennünket.

Szombat délután jöttünk haza, és elpakolás után rögtön fejest ugrottam a munkába, hogy hétfőre némiképpen naprakész legyen ami lehet. Elég jól sikerült, kivéve, hogy ismét gondok voltak az egyházi könyvelés programjával, de valahol szerintem a programozóval is! :( - Ez okozott némi fejfájást, kommunikációs problémát, oldódott is a probléma valamelyest a napokban, de még mindig nem kerek a világ!

Olvastam egy verset, amelyet tartalma alapján gondoltam megörökíteni itt.

KÉZ

Furcsa kéz az emberé...

Mindent tud, mindent akar, mindent kér.

Kinyújtva int feléd.

Hozzád szól, néked szolgál.

Furcsa kéz az emberé...

Öl, gyilkol, fenyeget, épít,

Majd romba dönt,

Alkot, de hasztalan, görcsösen összeszorul.

Ismered-e az Isten kezét?

Mely hatalmas, erővel teljes,

Hegyeket mozgat, teremt, újjáépít.

Ez a kéz formálta a Földet,

A Napot, vizeket...

Állatok seregei nőttek ki belőle.

Erejével megrengeti a világot,

Előtte nem áll meg semmi,

Nincsen nálánál nagyobb.

Embert formáló tökéletes kezek.

Láttad-e már az Ő kezét?

Véresen, szögekkel átütve,

Fájdalomtól remegőn,

Láttad-e?

Érezted kezei melegét,

És finom, jóleső simogatását,

Mely megnyugtat, békéltet.

Terhek alatt roskadót megpihenteti,

Beteget gondoz, ápol, támogat.

Ez a kéz ölel szeretetével körül,

S eláraszt érdemtelenül dicsérettel,

Miközben lágyan válladra kerülnek

A gondos Atyai kezek.

Ércsziklaként vesz körül, mely

Áttörhetetlen akadály az ordító oroszlánnak.

Mindent ad kimondhatatlan kegyelméből,

Ezzel a gyógyító tenyérrel.

A mocsokban, nyomorban ülve is látod,

Irgalmas kezekkel nyúl feléd egy szempár.

Nyújtja, várja, hogy elveszed

A neked szánt ajándéksereget.

Ily erős kéz és nem tör össze engem!

Óvatosan fog, vigyázva, mint kisfiú

Törékeny porcelán figurát, és visz-visz

Oda, hol tudja üdvösség vár.

Láttad-e már ezt a kezet?

A vérezőt, szegekkel átütöttet,

A kereszten függő, fájdalomtól meggyötört,

Görcsbe rándult kezet;
Könnyeidtől láttad-e?

A világot alkotó Isten kéz: véresen, átszegezve az életem forrása, üdvösségem szerzője, a gondoskodó, szerető atyai kéz, amely minden helyzetben átölel, terelget, véd, és int. Áldott a kéz, az Isten keze, örökkön örökké! Ámen

Végül egy - két gyönyörű őszi kép a bejegyzés zárásaként, hisz Isten csodálatos világának a része az ősz is, amelynek szépségét láthattuk útközben, sétálva, a pihenés egyik fénypontjaként.