A sokrétű dolgos napok után ránk köszöntött pár nap pihenés.
A pihenésen kívül legnagyobb ajándék a termálvíz és a különböző reumatikus fájdalmak kezelése. Mezőkövesden még nem jártunk, egy nagyon kedvező ajánlattal találtuk ezt az 5 napot, aminek lassan a végé fele járunk.
Külön öröm az, hogy úgy tudtunk eljönni, hogy nem maradt elvégezetlen feladat mögöttem. Legalábbis olyan nem aminek a határideje a nyakamon van! :) - Ez azt is jelenti, hogy a január eleje óta különböző okokból felhalmozódott munkáimat sikerült rendbe tenni. Ilyenkor jut eszembe: "Jó az Úr, menedék a nyomorúság idején".
Remélem ezek után lesz időm és kedvem az otthoni elmaradásaimat is feldolgozni. Nem olyan látványosak ezek, csak éppen jó ideje halogatva vannak. Selejtezni, rendet rakni kellene és azokat a helyeket is kitakarítani ami nincs szem előtt, de nyomja a tudatomat, hogy ejnye, ejnye: otthon nem ezt láttad, nem ezt tanultad. - Igaz anno az volt a véleményem, hogy én a takarítást, rendrakást soha nem fogom olyan végletekbe vinni, ahogy láttam, amiben felnőttem, de úgy látszik az otthonról hozott dolgok maradandó nyomot hagynak, és ha nem úgy csinálja az ember lánya akkor még lelkiismeret furdalása is lehet! :(
Tegnap voltunk a mezőkövesdi Matyó múzeumban. Felújítás alatt van, így csak egy része volt látogatható, de így is nagyon szép dolgokat láttunk.
Egy pár kép emlékbe:
Nagyon szeretem a népművészeti dolgokat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése