Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
És tűz nyelje el Sodomát.
A mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd a kis ezüstpontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut előled,
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
Hogy nő, hogy törpül el veled.
Nem csoda ez? - s hogy tükröződni
Látod a vízben az eget?
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
Mostanában valahogy sokkal többet vagyok csendben . . . szemlélődőbb, hallgatagabb lettem. Mikor észrevettem akkor először csak furcsálltam, szokatlan volt, ennek ellenére maradt minden így. Aztán rájöttem, hogy ebben a helyzetben kevesebb meggondolatlan szó hangzik el, kevesebb az indulat a dolgok alakulása miatt . . . van idő (adok rá!), hogy ne a tennivalók határozzák meg a napjaimat, hanem én határozzam meg a tennivalóimat. (A lehetőségeimen belül.) - Apró dolgokat is észere lehet így venni, átgondolni és rácsodálkozni Isten végtelen hatalmára, a teremtés csodájára, a gondviselés mindennapi áldására, a kegyelemre.
A legutóbbi bejegyzéseim egyikében írtam arról, hogy sivatagos időszakon megyek át, s ez nemcsak sivatagos volt, hanem kudarcokkal, fájdalmakkal terhes. Sok miért is felmerült bennem. S ha egyes dolgokra nem is kaptam választ, apránként egyet-egyet elengedtem, visszatettem Isten kezébe, békességem lett, s kialakult ez az elcsendesedett állapot. Amelyben a kis hópelyhek (a nyári szirom csodák, a zöldellő fák, a családom egy-egy kedves pillanata) az öröm, melyen át Isten szól: jövök. Hisz mindezt Ő adta, általa van, és a bennem visszhangzó öröm amit kivált, az is Isten ajándéka.
Vágyom arra, hogy ez az állapot áldássá lehessen bennem és mások számára is.
Uram őrizd meg a Te békességedet bennem, hogy Veled és Benned győzelmes életet tudjak élni abban a helyzetben amibe éppen állítottál és azok között az emberek között akiknek el kell viselniük engem. Szeretném ha nemcsak elviselhetővé válnék, hanem áldássá is lehessek, olyanná amilyen Te tervedben voltam és vagyok örök időktől fogva. A Te erőddel, a Te kegyelmedből minden lehetséges. Köszönöm Uram!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése