2012. július 27., péntek

válasz a tegnapi gondolatokra


"Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, mert Krisztus Jézus által az élet Szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől." (Róma 8:1-2, NIV fordítás)
salvation_128155724_std.jpg
Nem számít, hogy mit tettél, Krisztusban nincs kárhoztatásod. Ő ott ül az Atya jobbján, és nem mint vádló, hanem mint védőügyvéd akarja neked adni az életét.
Mielőtt megszülettél volna, Isten már elkezdett munkálkodni azon, hogy téged visszahozzon az Ő jelenlétébe. Isten tudja, hogy egyedül nem tudod ezt az utat megtenni, ezért mikor még erőtlen, elhagyatott voltál, Krisztus meghalt érted. (Róma 5:6)
Jézus kegyelmet kínál, nem kárhoztatást. Azt mondja: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” (Máté 9:13) Az a célja, hogy visszahozzon az Atyával való meghitt közösségbe, és nem azt akarja, hogy te hatalmas erőfeszítéseket tegyél azért, hogy bebizonyítsd, méltó vagy, hogy visszanyerd az Atya szeretetét.
Képzeld el, amint ezt mondja: „Ezek a dolgok, amiket felajánlasz, hogy megteszel, és az ígéretek, melyekkel a megbocsátást akarod elnyerni, olyan dolgok, amivel a bűntudatodat akarod legyőzni. Én ehelyett a megbocsátást és a kegyelmet ajándékként adom neked. Irgalmasságot akarok, nem olyan áldozatokat, amelyekkel azt reméled, hogy visszanyered a szeretetemet. Soha nem veszítetted el a szeretetemet!”
„A célom nem az, hogy elítéljelek, hanem hogy az én életem szabadon folyjon benned, amint a Szent Lélek közvetlenül az Atyához kapcsol.” (Róma 8:1-2, NIV fordítás, átfogalmazás a szerzőtől).
„Ezenkívül, nem is tudod lemosni az összes szennyet, bűnt magadról. Engedd, hogy én tegyem meg. Az én vérem hófehérre mos, és az én Szellemem közvetlenül a szívedben kezd élni.”
Krisztusban elrejtve nincs kárhoztatásunk, és „bizalommal járulhatunk a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16)
Amikor úgy érzed, hogy a kárhoztatás bősz áradatként jön feléd, állj a Sziklára, aki ezt mondta: „Én többé nem kárhoztatlak. Menj el, és ezután ne vétkezz!” (János 8:11)


A Napi Ige mai bejegyzését tettem át ide, mégpedig azért mert olyan bátorító, erőt adó, felemelő és napról - napra megélhető, hogy csak kegyelem által van életem. 


Fénykép: Teréz anya igazmondása

Tegnap volt egy posztolással kapcsolatos "párbeszédem". A posztolt kép Teréz anyától egy idézet, amiben nagyon sok szeretet, szolgálat, alázat van, csak én úgy érzem, hogy a cselekedeteink vagy jutalmat vesznek, vagy kárnak és szemétnek ítéltetnek. DE a véleményem a következő volt a képhez: 
"Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;" Ef. 2:8 - "tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget; az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát." Kol 3:24 Életünk végén Krisztus vére alatt kegyelemből tartatunk meg, cselekedeteinkkel pedig ("Éhes voltam enni adtatok. Ruhátlan voltam és ti betakartatok. Idegen voltam és ti befogadtatok") a Mennybe gyűjthetünk kincseket, jó sáfárként. - Krisztus váltsága nélkül bármekkora nagy "zsák" jó cselekedettel, bármekkora áldozat hozatallal még mindig bűnös ember vagyok, méltatlan Isten szentségéhez.


Mindezekkel együtt és után volt áldás és bátorítás számomra amit reggel olvastam! 
Őrizze meg Uram minden harcomban, kísértésemben, elesésemben a Te kegyelmedben. Erősíts meg kérlek, bátoríts, emelj fel . . . és vigyél haza az Atyai házhoz! Ámen



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése