Karácsony . . . 2013-as év . . . a mennyei örökkévalóság . . .
Közelebbi és távolabbi (vagy talán nem is olyan távoli) időpontok, amelyre nézve Isten reményteljes ígérete szól.
Mennyire aktuális és bátorító ez az ígéret bármikor, de a mostani időszakban nagyon megerősített. Zúgtak a folyamok körülöttem, és nagyon vágytam igazán adventben élni, kérdéseim voltak (vannak a következő évvel kapcsolatban) - Isten válaszolt.
Nehezen jöttem helyre a december elejei betegségből. Talán azért mert nem vettem komolyan, nem feküdtem ki. Legyengültem, nagyon fáradékony, elesett lettem. Ugyanakkor mégiscsak végeztem a dolgom, mert múlik az idő és az elvégzetlen dolgok tornyosulnak . . .
Karácsony egyik nagy ajándéka az Úrtól, hogy egészségileg könnyebben vagyok, kicsit közben sikerült kipihenni magam mindamellett, hogy elvégeztem a feltétlen szükséges dolgokat a karácsonyi készülődésben is, a munkáimban is. Így jó reménységem van arra, hogy a pár nap amit Mátraházán töltünk (27-30 között) csak a pihenésről fog szólni testileg, és reményeim szerint lelkileg pedig felüdülésről, erősödésről. Viszek jó könyveket olvasni, kézimunkát, s talán még majd a nap is kisüt időnként és lehet jókat sétálni.
A másik nagy folyam zúgás szintén december eleje óta tart: Judit férje egyik súlyos betegségből a másikba esett. Első egy epekő műtét, amely közben kiderült, hogy a begyulladt epehólyag egy része már el is halt. E miatt bizony a műtét elég utolsó pillanati volt. 2 nap után hazavitte Judit, nehezen gyógyult, 1 hét múlva ismét erősen fájdalmas görcsei voltak, akkor mentő vitte vissza a kórházba. Az előző műtét következtében az epe "nem jól vezetődött el". A májon keletkezett egy zárvány. Újabb műtét, újabb 2 nap kórházban. Ezt rosszabbul viselte Attila szervezete: már nehezen kapott levegőt, így oxigén palackra kapcsolták. Ismét eltelt otthon egy hét . . . és nem erősödött, sőt egyre gyengébben volt, aztán hirtelen 39 fokos láza lett. A harmadik kör a kórházba: a tüdejében keletkezett egy gennyes folyadék zárvány, amit egy cső berakásával értek el és elkezdték leszívni. Antibiotikum és most már négy nap kórház. Karácsony estére vihette haza Judit. A cső még 5 napig a mellkasában lesz és az antibiotikumot is szedni kell. Hát . . . ez így sorozatban bizony kemény dolog. 50 éves férfi, eddig nem volt beteg - így már eleve nehezebben viselte a megpróbáltatásokat - és most bizony nagyon legyengült, elesett. Juditnak ténylegesen ápolnia kell. Időnként közben dolgozni is járt, de most a harmadik körben ismét betegszabadságot vett ki, mert nem tudta még a kórházban sem magára hagyni a férjét. - Mindez Amerikában, ahol még a legjobbnak mondott egészségbiztosítás esetén is minden költség 20 %-át fizetni kell! Közben természetesen Attilának lejár a betegszabadsága még mielőtt teljesen munkaképes lenne, így majd ő fizetés nélküli szabadsággal folytatja míg felépül. Nehéz próba volt ez, és még mindig benne vannak, csak már a reménytelibb helyzetben. Bátorításként azt írtam amit Isten munkált a szívemben: nincs az Ő tudta nélkül semmi; és azoknak akik Istent szeretik minden a javukra van! Hiszem, hogy jót, sőt igen jót tesz mindezeken keresztül Isten az életükben.
A harmadik folyam zúgás, ami még inkább a távolban morajlik, de már érződik és hallatszik most is. Géza január elsejétől tényleges nyugdíjas lesz. Már másfél éve mondogatja, hogy ennek itt az ideje, de a szívében még nem kész mindent elengedni. Majd az első hónapok fogják igazán megmutatni, hogy hogyan fog tudni élni az új élethelyzettel. Megtalálja e benne Isten tervét, célját? Imádkozom érte, hisz ő többé kevésbé egészséges, aktív ember, aki eddig napi 12 órákat is jelen volt a Mamás Otthonban, mindenki gondját, baját szívén viselve, intézve, közben a legkülönfélébb csőd helyzetekkel (gondozottak és gondozók) megküzdve. Nagyon nagy lesz a hirtelen váltás. Ugyanakkor saját maga is érezte, hogy már nem minden esetben bírja: időnként érzelmileg, értelmileg, fizikailag egyaránt nem tudott teljeset adni. Összetett és nehéz kérdés ez, amit egyedül Isten tud feloldani. Várom és várjuk a vezetését. Az Ige ígérete erre nézve bátorító és örömteli.
Ma az Úr jelenlétében, az Ő üzenetét hallgatva ünnepelünk. Holnap pedig a teljes család lesz együtt Tordason.