próbák között

Születésnapi imádság

Németből fordította Túrmezei Erzsébet

Nem azon kesergek, Uram,

hogy életem búcsúzó évében

sok minden balul sikerült,

csak magamon kesergek,

magamat vádolom,

amiért annyiszor megszegtem

Hozzád való hűségemet.

Nem annak örülök, Uram,

hogy életem búcsúzó évében

sok minden jól sikerült,

hanem, annak, hogy Te mindennap

hű voltál hozzám.

Nem azon csodálkozom, Uram,

hogy ismét új életévbe léphetek.

Születésem napjának egyetlen csodája,

hogy Te nem vetsz el engem,

hogy Te velem akarsz maradni és járni.

Te vagy életem csodája,

azért nincs szívemben panasz,

csak örvendezés a Te hűségeden,

és hála új életévem ajándékáért.

Segíts, Uram Jézus,

hogy én is hű maradjak hozzád

mindhalálig!

Nincs születésnapom, de olyan sok mindent elmond a vers ami a szívemben van és jobban, mint én el tudnám mondani. Mindennapos imádság kell, hogy legyen ez a gondolatsor a szívemben, elmémben. Most túl rögösnek, nehéznek tűnnek a napok, mégis meg kell állapítanom egy-egy nap végén: nemcsak túléltem, hanem áldás is volt rajta. Megtörténtek, elvégeztem a fizikailag, időbélileg lehetetlen dolgokat . . . és amikor számba vettem a következő feladatokat: "csak annyit" kellett megállapítani, hogy nem szaporodott az elmaradttal, szinten vagyok. Hála Neked Atyám.

Napok óta készülök legalább egy pár mondatban megemlékezni az elmúlt hosszabb időről, ami bizony nem volt könnyű.
röviden pontokba szedve:

• már Tomi szalagavatóján sem éreztem jól magam, akkor még arra gondoltam, hogy csak a fáradtság miatt. Aztán egyre rosszabb lett, hétfőn beláttam, hogy ez betegség! Az orvos vesemedence gyulladást állapított meg, antibiotikum, fájdalomcsillapító, gyógytea . . . és egy egész nap a jó meleg ágyban maradtam, mondván: kúrálom magam.
• ezután már nagyobb úr, volt a határidő, mint a betegség. - viszonylag ment is a dolog, egészen péntekig. Itt egy kicsit túl méreteztem a teljesítőképességem korlátait: a már korábban bevállalt keresztyén könyvvásár pénteki napját nem mondtam vissza. Először úgy tűnt, minden rendben, de mégsem. Késő délután elkezdett rázni a hideg, nagyon pocsékul voltam, estére 38,5 volt a lázam. :( A gyógyszereket már éppen beszedtem, így arra gondoltam, hogy ennek a pihenés lenne a legjobb szere. Ismét 1-2 nap a jobbára meleg ágyikóban, és 1-2 nem feltétlen szükséges feladat törlése a "feladatlista.hu"-ról.
• közben időnként megjelentem a munkahelyeimen, a határidős munkáim készen lettek és még a jövő évi könyvelési program váltás csatája is lefutott - ami szellemi és érzelmi harc is volt egyaránt - .

Ajándékba kaptam a lehetetlent! - 
Most: bő egy héttel karácsony előtt szintén hittel kell látnom a láthatatlant: Mennyei Atyám  jelen van szüntelen. Kezében védelemben, áldásban élhetek. 
Hinnem kell a hihetetlent: békességben, Krisztus várásban fel fogok tudni készülni nemcsak karácsonyra, hanem folyamatosan élhetek Krisztus visszavárásában az Ő visszajöveteléig. Mindegy hány bejegyzés van mára, holnapra, egész hétre: ezek nem nyomoríthatnak meg: Ő ad erőt, áldást mindarra amit el kell végezni, és ami a legfontosabb békességet, örömöt.