Nagyszombat

Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust. Jn 19,41-42.

Nagyszombat. Összeér a vég és a kezdet. A vég már biztos, a kezdet meg még bizonyosabb. Az egyik az ember kezében van, a másik Istenében, és éppen ezért lehet a vég után bizonyosan egy új kezdet.

A mai nap a böjt vége – és valaminek a kezdete. De minek? Mi lesz majd holnaptól mássá, minek kellene változni, mit szeretnél változtatni, elengedni, vagy éppen elkezdeni.

Isten újat kezd az emberrel. Az ember újat kezdhet Istennél. Ma még erősebb a régi, holnap mindent legyőz az új.

Engedd magadat át ma Istennek. Ma talán semmi sem fontosabb, mint megállni, csendben lenni. Szükség van a régiek elengedésére, a gyászra, hogy valami újat kezdhessen veled az Úr.

Nehezen szanom ra magam, hogy irjak, uis amiota itt vagyunk Juditeknal a lehetosegem is kevesebb (leginkabb idoben), no meg a szamomra idegen klaviatura miatt.

Ezek a ma reggel olvasott gondolatok viszont arra inditottak, hogy ezt eltegyem, megjegyezzem. Isten mindig kesz ujat kezdeni, es en is ujat kezdhetek Istennel. Husvet az uj elet kezdete, meg akkor is ha mar evtizedek ota jarok uj eletben. Mindig szukseg van megujulasra! Mindent letenni, otthagyni a keresztnel, eltemetni es Vele egyutt feltamadni.

Most nincs idom hosszabban megorokiteni az eddigi napokat. Lehet, hogy csak otthon fogok tudni irni egy osszegolalot - habar ha haza mentem akkor ram szakad az elmaradt tennivalok tomege . . . de otthon megis konnyebb.

Egy kepet azert atteszek ide emlekbe:

Húsvéti készülődés

  Mielőtt Jézus megkezdte nyilvános működését, visszavonult. Negyven napig volt a pusztában, emberektől elvonulva, a mindennapi élet dolgait kizárva, böjtölve, imádkozva, Istennel egységben. Ez a felkészülés ideje volt. Nem sietett, nem rohant, nem tervezett, nem akart… csak intenzíven Isten jelenlétében volt, hogy majd ebből az Atya-Fiú szeretetből, fel nem fogható egységből, határtalan teljességből halált legyőző szeretet fakadhasson.

Most nem sietek,
most nem rohanok,
most nem tervezek,
most nem akarok,
most nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Most megnyugszom,

most elpihenek békén, szabadon,
mint gyenge gyerek,
és nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

S míg ölel a fény
és ölel a csend,
és árad belém,
és újjáteremt,
míg nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten,
új gyümölcs terem,
másoknak terem,
érik csendesen
erő, győzelem…
ha nem teszek semmit sem,
csak engedem, hogy szeressen az Isten.

Olyan nagy szükség van a mai rohanó világban erre a csendre, a szívem, gondolataim teljes átadására ahhoz, hogy valóságosan megélhessem Krisztus feltámadásának győzelmes erejét és gyümölcstermő lehessen az életem, győzelmes lehessek . . . és elmerüljek egészen Isten szerető, ölelő karjaiban.

Géza rám ragasztotta az influenzát, így a készülődésben ez most segít a "nem sietek, nem rohanok, nem tervezek" állapotban való megcsendesedésre.

Ugyanakkor mához egy hétre ilyenkor már a reptéren leszünk! :) Hiszem, hogy Isten segít, hogy addigra minden rendben elkészüljön.

március 15

Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! 1Kor 10,12

Már azt gondoltuk, hogy nem járunk többet havas-jeges utakon. Február végén meghallottuk a madarak csicsergését, süttettük a hátunkat  az előbukkanó napsugarakkal. Most pedig azon kell vigyáznunk, hogy el ne csússzunk, el ne essünk…

A keresztyén lét soha nem lehet a magabiztosság és a fölényesség egzisztenciája. És ez benne a szép, amely megadja az igazi lényegét! Amikor úgy érzem, hogy biztos sziklára állíttatott a lábam, nem feledhetem, hogy ez nem az én érdemem, hogy kegyelemből, egy kegyelmes megtartó kéztől függök. Amikor meg már-már elesnék, egyszer csak érzem, hogy valaki megtart,   felemel, betakar.

A böjti időszak fontos feladata: megérezni a teljes biztonság, valamint  a teljes ráutaltság és kiszolgáltatottság egyedi, de együtt megélhető, egyben megborzongató  valóságát. Nem lehet sem állni, sem elesni, mert akár állok, akár elesek – az Úré vagyok…

Böjti időszak gondolatai a Szilágyi Dezső térről . . . és mennyire elgondolkodtató, szükséges a számomra. Alaptermészetem, és a neveltetésem is ezt erősítette: valamiféle magabiztosság. Nem volt szabad nyafogni, kifogásokat keresni. Tenni kellett a dolgom, s lehetőleg jól, a legjobban. - Aztán a nagy változást az életemben a megtérésem hozta amikor rádöbbentem, hogy mennyire messze vagyok a jótól, a tökéletestől akár mennyire is erőlködöm, a magam erejéből csak bukdácsolok. DE Istennel győzedelmes lehetek. Nem a mesebeli siker történet lett az életem, de a drága megtartó kegyelem csodáit éltem és élem át, amivel áldássá lehetek, békességem lehet, örülhetek az apró dolgoknak és bízhatok abban, hogy Isten kegyelme mára, holnapra és egész életemre elég.

Tegnap hihetetlen mértékben tombolt a tél. Március 15.-ikei ünnepről egy szó nem esett jóformán a hírekben csak a katasztrófa helyzetről. Utakon rekedt emberek százai, ezrei fagyoskodtak kisgyerekkel, élelem, víz nélkül és főleg minden információ nélkül: mikor is változik, javul a helyzet. Lezárt autópályák, lezárt autóutak, elzárt települések áram nélkül. Viszont jó volt észrevenni, hogy azok az emberek akiknek volt lehetősége segíteni egy idő után megmozdultak: élelmet, vizet vittek. Megnyitottak - az ünnep miatt zárva tartó - nagy áruházakat, hogy melegedőt találjanak a közelben levő emberek. Szóval előbukkan ilyenkor még az a jó emberi érzés, amit Isten lehelt az emberbe Lelke által.

és ma reggel még mindig így néz ki a helyzet, több mint 36 óra után:

Feltesszük e magunknak a kérdést: mire akar figyelmeztetni Isten?

hajnali gondolatok

Ma reggel hajnali 1/2 4-kor ébredtem. Még egy 1/2 órát lapítottam az ágyban, igyekeztem, hogy visszaaludni, sajnos nem sikerült. - Az viszont sikeresen működött, hogy sorba előjöjjenek a fejemben az elvégzendő dolgaim! - végül is 4 óra után felkeltem, megkávéztam és belevágok a mai napba.

Vasárnap Tordasra megyünk egész napra, Gézát kérték meg szolgálatra, így a mai nap és a holnapi az amit minden szempontból jól kell kihasználni.

Továbbá alig több, mint egy hét van a "nagy indulásig" tehát így is gazdálkodni kell az idővel. Van még a csomagoláson kívül is elvégzendő feladat az úttal kapcsolatban: biztosítás megkötése, pénzváltás, és természetesen a csomagolás sem piskóta.

A Gyülekezetben a női csoportban szerveztek egy blogos bibliatanulmányozó csoportot. A technika fejlődésével, és természetesen a már kóros mindennapi időhiánnyal küzdő ember számára ez is egy megoldás, remélem, hogy ez is jó megoldás. Nálunk még elég nagy probléma az is, hogy egymástól távol lakunk, tehát a fizikai együttlét megvalósítása erősen nehézkes, és időigényes. 

A mai "Napi remény" felvet két kérdést, amelyikből az egyik: Mely dolgaid, hobbid követésében mutatsz nagy fegyelmet? Hogyan tudnád alkalmazni ugyanezt a fegyelmezettséget a napi Bibliaolvasás során?

Igen, a munkám elvégzésében, a család körüli dolgokban meglehetősen igényes, precíz és fegyelmezett vagyok. DE nem jellemző ennyire ez a napi Bibliaolvasásban. Pl. olvasom minden nap a Napi reményben felvetett Igét, gondolatsort és nem mindig, sőt jellemzően ritkán jutok többre. Pedig ez csak mankó! Nagyon nagy szükségem lenne itt változásra. Voltak sokkal jobb időszakaim is!

Remélem, hogy egyfajta fegyelmezettségre és új lendületre fog vinni a most képződött csoportban való közös biblia olvasás, tanulmányozás. János apostol első levelével kezdjük. Apró részletekben. Remélem azt is, hogy többen megosztjuk egymással azt amire Isten Szentlelke vezet, és ez is mélyebbé, tartalmasabbá teszi az üzenetet, valamint egymáshoz is közelebb visz. Jó lenne ha lenne ennek személyes vonzata is, így egymás örömét, terhét is tudnánk hordozni.

Más: március 15.-ike van: -10 fok, hatalmas hókupacok, és hófúvás! 

Orsiék holnapra érnek haza a betegségekkel fűszerezett világ körüli útjukról, remélhetőleg addigra Európában már helyre áll a légi közlekedés. 

Belevágok a teendőimbe! 

Van: könyvelni való a Szilágyi Dezső térre, a tegnapi este odatett mosás teregetése, főzés 2 napra, és délután még Budaörsre is ki kellene menni, megnézni a Gyülekezetünk "könyvelésnek" nevezett nyilvántartását. Sok okból szeretnék, ha kettős könyvelésre áttérnénk, és első körben nálam érdeklődtek, hogy elvállalom e? Ma szeretném megnézni, hogy miről is van szó, ha igent mondok rá, akkor április végével neki kell lendülni, hisz év elejétől kell megcsinálni.

Kérlek adj áldást Uram mindabban amit most leírtam, hisz nélküled semmi nem jó!

Az élet áldás!

"...menj, ahova csak küldelek..." ( Jeremiás 1:7)

Jeremiás azt mondta Istennek: "...nem értek a beszédhez, mert fiatal vagyok!" (Jeremiás 1:6). Ismerősen hangzik? Mondtad már valaha: "Nekem ehhez nincs tehetségem?" Isten azt mondta Jeremiásnak: "Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek..." (Jeremiás 1:7-8). A színészek meghallgatáson vesznek részt, mielőtt megkapnak egy szerepet. Időnként az is előfordul, hogy a rendező egy-egy színészt visszahív egy második meghallgatásra, és ilyenkor dől el, hogy odaadja-e neki a szerepet, vagy inkább valaki másnak. Olykor az is előfordul, ha a színész már tapasztalt és ismert, hogy a rendező meghallgatás nélkül is felajánlja neki a szerepet. Értsd meg ezt: Isten nem tart meghallgatásokat! Ő már eltervezte számodra a szerepet, amit senki más nem tölthet be! Ha mások örökösen téged tanulmányoznának, akkor sem tudnának azzá válni, aki te vagy. Ha egyszer Isten ezt mondja: "Név szerint ismerlek téged, és megnyerted jóindulatomat" (2Mózes 33:12), akkor vigyázz, nehogy valaki más hívására válaszolj, mint az övére! Mivel Isten úgy tervezett téged, hogy minden szükséges képességet már beléd épített, nem kell megalkuvónak lenned, nem kell manipulálnod másokat, nem kell nagy nevekre hivatkoznod, vagy különleges szívességeket tenned. A szerep a tiéd! Ne légy féltékeny másokra, és ne rettenj meg senkitől, nem számít, milyen tehetségesek! Isten szemében nincs más versenyző, csak te. Te vagy az egyetlen, aki betöltheted ezt a helyet, hiszen amikor megteremtette, rád gondolt. Amikor bizonytalannak vagy alkalmatlannak érzed magad, emlékezz erre! (Napi Ige)

Tegnap reggel mély vizeket kavart fel bennem ez a gondolatsor. Legfőképpen: Isten nem tart meghallgatásokat! Ő már eltervezte számodra a szerepet, amit senki más nem tölthet be! - Sok frusztráltságnak, keserűségnek itt kezdődik és aztán talán egy életen át itt van a gyökere. Nem fogadjuk el hittel, hogy Isten áldásként adta az életet, jóra teremtett, terve van velem, velünk, amelyben kiteljesedhet az életünk és a legapróbb dolgok is amit összhangban teszünk Istennel örömöt, békességet adnak. Alapvető emberi tulajdonsággá vált Éva (az első Éva) óta, hogy mindig valami másra vagyunk kíváncsiak, mást szeretnénk. Eközben nem látjuk azt a "paradicsomot" amelybe Isten helyezett. Való igaz, hogy ez a paradicsom már nem az Éden, DE Krisztus által a lelkemben, és Krisztus által még az egész életemben is lehet megelégedettség, biztonság érzet és érezhetem jól magam! A körülöttem panaszkodó, siránkozó és elégedetlen világgal szemben. 
Milyen sokszor jön elő gondolatomban az Ige: "neveden szólítottalak, megváltottalak"! Igen Isten név szerint ismer, szól, hív, rámutat a feladatra ami az enyém, más nem töltheti be. Ha pedig igazán testestől, lelkestől ebben élek akkor már egyre ritkábban mérlegelem, hogy a más rétje mennyire zöld!

Napi apró örömök, áldások amik felett elsiklok, és napi "órási" problémák, amiken viszont siránkozok! Önsors rontó dolgok! Uram kérlek töltsd be a szívemet a Te örömöddel, nyisd meg a szememet a Te utad látására, tedd engedelmessé kezem, lábam, hogy tegyem akaratod, s a számat a Te dicséretedre, hogy nyilvánvaló lehessen mások előtt is Te vagy Úr mindenek felett, aki egyedül méltó dicséretre!
Tavaszi napsütés van már harmadik napja! A munkáimmal és a háztartásommal egész jól állok. Készülődök gondolatban a nagy útra, és persze fizikailag is. Már születgetnek az ajándékok. Hála Uram mindezért, s azért mert mindeközben van lehetőség szeretetet adni mások fele, gondoskodni a családomról.
Tegnap leszedettem a nyakamról és a szemhéjamról a futószemölcsöket. Már régebben sóhajtozok rajta, hogy ez milyen ronda, csak éppen hiányzott az elhatározás, hogy megváljak tőle. Nem volt fájdalmas, csak kellemetlen és pénztárca romboló. Most egy kicsit érzem itt is - ott is az eltávolítások helyén az apróbb kellemetlenséget, fájdalmat, de pár nap türelem és már nyoma sem lesz! :)

ne a gazokat nézzük, hanem a virágot!