Annyira illik ez a kép ahhoz amit ma reggel olvastam: a nyugalmat, békességes csendet árasztja. Nem jutottam ennél tovább, mert nagyon sűrű volt a tegnapi napom, de még most is motoszkálnak bennem a gondolatok, tehát mégiscsak elővettem a félbehagyott oldalt.
"Egy az Isten, és egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." (1Timóteus 2,5)
Amikor konfliktusod van, akkor a békülésre törekedj, ne a megoldásra. Nagy különbség van a két szó között.A békülés azt jelenti, hogy új alapokra helyezed a kapcsolatot. A megoldás pedig azt, hogy minden részletet meg akarsz oldani.
Megoldás viszont nem lesz mindig, mert folyton lesznek olyan dolgok, amellyel nem értetek egyet. A földön nincs olyan, aki mindenkivel egyetértésben lenne, és mindig lesznek dolgok, amelyben eltér majd a véleményetek.
De lehet-e szeretetteljes viszony teljes egyetértés nélkül? Természetesen igen! Ha meg tudod tanulni, hogy hogyan ne érts egyet anélkül, hogy összeférhetetlen lennél, az bölcsesség. Ha megtanulsz egységben lenni egyformaság nélkül, az is bölcsesség. Ha megtanulsz a másikkal kéz a kézben járni anélkül, hogy folyamatosan a szemébe nézz, akkor bölcs vagy.
Nem kell minden részletben egyetérteni, hogy békességben legyetek. Ha a kapcsolatra figyelsz és nem a részletekre, felismered, hogy a dolgok, amelyek miatt veszekedtek valójában nem is fontosak. Vannak dolgok, amelyek egyszerűen nem érik meg a veszekedést. Próbáld ki!
Az egyik legjobb dolog amit tehetsz az életedben, hogy hidakat építesz, és nem falakat. Akkor hasonlítasz a legjobban Jézus Krisztusra, amikor békülést mutatsz az emberek felé. Akkor hasonlítasz a legjobban Jézus Krisztusra, amikor hidakat építesz, és nem falakat. Pont ez az, amit Jézus tett! Ő a nagy békéltető! Isten azért küldte el Jézust a földre, hogy megbékéltessen minket az Atyával, akivel haragban voltunk.
A konfliktus megoldása mindig sokkal értékesebb, mit egy kapcsolat felbontása. Nem könnyebb, de sokkal többet ér. Vannak emberek az életedben, akiktől inkább szabadulnál, mert a harc egyszerűen nem éri meg. Megteheted, de nem jut érte jutalom a Mennyben, sőt a Földön sem lesz miatta örömöd. Se növekedni, se fejlődni nem fog így a személyiséged. Mindig sokkal jobban megéri megoldani egy konfliktust, mint felbontani egy kapcsolatot.
Persze nem lehetsz békességben másokkal, amíg nincs békességed Istennel. Lehet, hogy ez is része a problémádnak: nem vagy békességben magaddal, mert nem vagy békességben Istennel. Ezért először meg kell békülj Istennel, utána pedig megkapod az Ő békességét.
Az 1Timóteus 2,5 azt mondja: "Egy az Isten és egy a közbejáró is Isten és az emberek között aki az ember Krisztus Jézus."
Ez a kiinduló pont: Békesség lesz a szívedben azáltal, hogy a Békesség Fejedelmét a szívedbe engeded.
Alapvetően én egy nagy konfliktus kerülő lettem öregségemre. De nem jó módszerrel. Ahogyan én kerülöm a konfliktust az a "néma" módszer. Nincs megoldva semmi, az ütközés kerülöm vele. DE ez a módszer semmiképpen nem munkálja a szeretetet teljes kapcsolatot.
Mindezek után még tegnap egy másik húsba vágó fogalmazást is olvastam. Valaki írt egy "újkori" szeretet himnuszt az I.Kor 13 alapján. No ezen is van mit gondolkodni!! - rakjuk össze ezt is az előzőekkel:
BUDAPESTIEKNEK ÍRT I. LEVÉL 13. FEJEZET 1 - 13 VERS
Ha olyan kiváló szónok vagyok, mint Kossuth
Lajos, vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy "van egy
álmom", de szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint egy leomlott
templomtorony megrepedt harangja.
Ha futurológusként, a jövő mérnökeként, vagy csalhatatlan közvélemény-kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok mint egy összelapított üres kólás doboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.
Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak, és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.
Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat, vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.
Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üres belű hagyma.
Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, ha rongyosra olvasom a Bibliámat, és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet jelentéktelen, mint amikor szamárháton vonul be valaki a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: "szomjúhozom".
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.
A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.
A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül a pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálta elgurult drahmáját.
Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mezők liliomaival és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik. Nem veszíti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság. Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak a nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit. Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és ő lesz majd minden mindenekben. Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.
A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig a legnagyobb: Jézus
Ha futurológusként, a jövő mérnökeként, vagy csalhatatlan közvélemény-kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok mint egy összelapított üres kólás doboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.
Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak, és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.
Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat, vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.
Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üres belű hagyma.
Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, ha rongyosra olvasom a Bibliámat, és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet jelentéktelen, mint amikor szamárháton vonul be valaki a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: "szomjúhozom".
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.
A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.
A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül a pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálta elgurult drahmáját.
Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mezők liliomaival és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik. Nem veszíti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság. Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak a nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit. Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és ő lesz majd minden mindenekben. Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.
A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig a legnagyobb: Jézus
Különösen elgondolkodtató számomra amit a szeretet nélküli felelősségről, igazságról, rendről ír. Gyenge pontjaim ezek. Túl fontosak és jelentősek az életemben, s sokszor olyan ára van, ami igazán kár érte.
.jpg)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése