Sok olyan helyzet van az életben - az életemben - amiben a dolgok nem megoldódni látszanak; netán éppen megoldódnak, hanem egyre nagyobb a probléma, egyre sötétebb a kilátás. Azt hiszem ezzel más is így van többé kevésbé, csak nálam most úgy érzem a fejem felé nőtt mindez. Múltkorában írtam le, hogy minél nagyobb a szükség annál közelebb a segítség. Hiszem, hogy így van DE be kell látnom (újra), hogy az időszámítás kereke és az időzítés Istennél van. A szabadulás ideje, a megoldás ideje az Ő kezében van. S mi van addig? A megtartatás!
Ennek a bizonyosságnak a leírására ragadtam most tollat. A vezérfonal szerinti Ige olvasásban két Ige is volt mostanában ami az előbbi gondolatot erősítette meg bennem.
1Sám 14:6-ban azt mondja Jonatán: "az Úr előtt nincs akadály: akár sok, akár kevés ember által szerezhet szabadulást" - Nagyon szoros és emberileg kilátástalan helyzetben állította ezt Istenben való mély hittel. Isten válaszolt a hitére, csodálatos győzelmet arattak a filiszteusokon.
Mt 8:26-ban a viharos tengeren rettegő tanítványoktól kérdezi Jézus: "Mit féltek kicsiny hitűek?" - nem a vihar és az élethelyzet felett mondott véleményt Jézus, hanem a hitük felett. - Ha magamba nézek bizony hány viharban csak a vihar nagyságát látom és a tehetetlenségemet, arról pedig elfeledkezem, hogy ugyanabban a hajóban van Jézus!
Jól esett most ezt két gondolatot leírni, megerősödni benne: "az Úr előtt nincs akadály" - ha Jézus velem, velünk van akkor a viharban a hitem látatja meg, hogy nincs mitől félni.
Rohanó és problémák sokaságával teli napjaimban nagy szükségem erre a bizonyosságra.
Segíts Uram kérlek, hogy ne a helyzetek, a problémák, a magam tehetetlensége uraljon le, hanem hittel és bátorsággal tudjam mondani, élni: előtted nincs akadály! Már annyiszor megadtad ennek a megtapasztalását. Hála és magasztalás ezekért Neked, a mindenek Urának, az Örökkévaló Istennek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése