Sok sok együtt töltött nap az elmúlt négy évben: mennyi áldás, mennyi öröm, időnként aggódás, fáradtság, néha nagy csodálkozások: miért nem úgy mennek a dolgok, mint negyven évvel ezelőtt, amikor még a hat tagú család dolgait olyan természetességgel oldottam meg. Mostanában pedig már 3-4 is néha ember próbáló.
Igen, Virág négy éve él nálam az év nagyobb részében, aztán két év után jött a nővére is. Úgy gondolom különös áldás ez Istentől, hogy a második generáció életében is aktív résztvevő lehetek, nemcsak távoli szemlélő. Sok mindennel jár ez együtt: mindazzal amit az első mondatban leírtam!
Most, hogy eljött a szalagavató és a vége fele közeledik egy szakasz elteszem emlékbe ezt a pár képet, hisz elsősorban azért írom a blogot, hogy majd egyszer mint egy naplót visszaolvasva mindazt ami talán feledésbe merül, vagy jó lenne vissza idézni itt meg lehessen tenni. (No ez nem éppen a legirodalmibb mondat volt!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése