Visszatekintő
Sajnos a ritka pillanatok egyike, amikor már nemcsak hiányzik a visszaemlékezés leírása, hanem idő is van rá.
A legutóbbi feljegyzés is hosszú időre visszatekintő volt, most sincs ez másképpen.
A tavaszi napok még a teljes időhiány és csak a túlélésre való koncentrálás jegyében teltek el. Közben gondolatban már egyre inkább június körül járt az agyam, hisz két nagy volumenű esemény előtt álltunk, s mellette néhány épp olyan jelentős kisebb is volt.
A nagy események közé beékelődött Virág felvételije a Zeneakadémián. Amiért imádkoztunk mindnyájan az az volt, hogy az 5 hely közül, ahova jelentkezett oda vegyék fel, ahol Isten majd az élete során feladatot ad, terve van vele. A három első hely a Zeneakadémián belül volt, két osztatlan 6 éves képzés (nagyon hasonló egymáshoz), a harmadik egy hároméves alapképzés. A negyedik és ötödik hely a Károli Gáspár Református egyetem tanító, kántor, illetve tanító szak volt. Károlin már volt alkalmasságin és tudtuk, hogy a pontszáma alapján minden esélye meg van arra, hogy felvegyék. DE a Zeneakadémián nincs hozott pontszám; ott a felvételi (3 nap) alapján lehet pontokat szerezni és majd meglátjuk július 23.-án . . . . Természetesen a felvételi már arra az időre esett amikor Juditék itthon voltak Amerikából és a legnagyobb készülődésben voltunk az esküvőre. Szegény Virágom a maga kis önbizalom hiányos énjével és a nagy jószívű mindent adok természetével bizony nehéz helyzetben volt. Felvételi előtt még leszervezett, kivitelezett egy lánybúcsút a nővérének, járt zenekari próbákra az esküvő előkészületéhez, stb. ÉS felvételizett, amiről persze mindig úgy került elő, hogy sorolta mi minden nem sikerült. - Hát ehhez képest vártuk a július 23.-át. Hitben.
Ma már messze mögöttünk van és még mindig a nagy csodálkozás és a végtelen öröm van bennünk. Felvették Virágot az általa első helyként bejelölt szakra. Marad nálam kollégista! Szeptembertől a Zeneakadémia egyházzeneművész-tanár (egyházzene-orgonaművész) ének-zeneművész tanár osztatlan 12 féléves zeneművésztanár szakára fog járni.
Ez a pár sor egy hosszú időszak összefoglalója, s egy új kezdetért való hálaadás.
A nyár egyik nagy eseményéről szóban csak annyit, hogy gyönyörű volt és minden szép rendben történt. Csodálatos dolog egy unoka esküvője! Különösen akkor amikor annak az öröme teljesedik benne, hogy gyermekeink után unokáink életében is láthatjuk Isten gondviselő kegyelmét és azt, hogy ők ezt hittel fogadják, egész életükkel szeretnék Krisztust szolgálni.
Többet nem is szeretnék írni az esküvőről, hisz a képek sokkal beszédesebbek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése