Megpróbálok egy kicsit naprakészebb lenni :) a bejegyzéseimmel - és az októberi születésnapokat, napjaink eseményeit némiképp követve visszaemlékezni októberre.
Először is október születésnapokban bővelkedik, már majdnem májussal vetekszik! - De május tartani fogja az előnyét, hisz a kis jövevény dédunoka májusra ígérkezik, ezzel tovább erősítve az év legmozgalmasabb hónapját.
Tehát októberben volt születésnapja:
Virágnak, mégpedig a huszadik!
Sűrű hétköznapjai és hétvégéi mellett a nagy családi születésnapozáson nem volt ott, így róla emléknek egy legutóbbi kép - megihletett egy orgonista fotóst, aki műtermi képet csinált róla -
A hónap dátum szerinti következő születésnaposa:

Orsikám, aki 40 éves lett! A legkisebb a gyermekeim közül, s már negyven. HÚ, hogy öregszik a szülő!
A harmadik születésnap pedig Blankámé, aki 16 éves lett, s a gondolkodásában elkötelezett, érett nagy lány, viselkedésre . . . hát kamasz! De aranyos kamasz, csak néha polgár pukkasztó!

Tegyünk még ide 1-2 képet a közös születésnapozásról emlékbe:
Maminak megengedi a nagyfiú, hogy puszit adjon! De amint látszik ez komoly teljesítmény részéről, elgondolkodtatja!

Laci és Ancsa 

Két nagyobb gyermekem, akik láthatóan jól érzik magukat a családi együttlétben, ők a májusi táborhoz tartoznak.

Drága unokáim közül az, aki most abban az örömben részesít, hogy várhatom a dédnagymamaságot! :)
Az életünk az öregedés természetes folyamatában döcögősen megy, hol itt fáj, hol ott, hol kicsit vagyok fáradt - ez a ritkább - hol nagyon. Ugyanakkor belegondolva a mindennapokba bizony másról sem szólhatok, mint hálaadásról. Isten szerető, kegyelmes gondviselését oltalmát annyiféle képen megtapasztaljuk, s ha nehézségeim vannak az mind, mind az emberi gyengeségeimből adódik.
Egyre közelebb vagyunk - én legalábbis igen! - hogy ismét az otthonunk legyen Budafok. Ma annyira jó volt ismét ott lenni. Három olyan áldott és felemelő bizonyságtételt hallhattam, amelyek mind Isten jelenlétét, Szentlélek kiáradását, megújító munkáját tanúsították. - Jó volt beszélgetni azokkal akikkel régi testvéri kapcsolat köt össze. Igen, örömmel, feltöltődve jöttem el és nagyon hálás vagyok Istennek, hogy megtartotta, megújítja Budafokot. Kegyelmének eszközévé teszi. Különösen jelentős érzelmi és lelki feltöltődést jelentett Farkas Kata bizonyságtétele, aki már évek óta járja a halál völgyének mélységeit, nem egyedül! Vele van az ÚR, megerősíti és reménységet, bizalmat ad neki a szenvedésben. Laci imádkozott érte, nagyon megindulva, mély hittel.
Hiszek benne, hogy aki elkezdte ezt a jó munkát a Budafoki Gyülekezet életében Annak van hatalma kiteljesíteni is. Van hatalma arra, hogy előkészítse azt, hogy olyan pásztort hívjanak aki ebben a légkörben tud szolgálni és tovább vinni a gyülekezetet.
