Márciusi események

Ebben az évben elkészült kézimunkáim: az első Hannah fiókos szekrényére készült, 

a második Mariannénak küldöm ajándékba nyáron amikor Juditék itt lesznek.

A takaró pedig a hintaszéket teszi szebbé :)

Az utolsó képen levő terítő Judit 51. születésnapjára készült, és nagyon örült neki.  

Elkezdtem a két babaváró kép közül az elsőt - úgy látom elég munkaigényes mintát sikerült választani, remélem azért el fog készülni. Sót a második is, és még tervezem, hogy Lidiék babájának egy babatakarót is fogok horgolni. A minta megvan, csak azt kellene tudni, hogy kisfiú vagy kislány számára készül - a színek kiválasztásához. Talán ebben a hónapban az is kiderül :)

Mindez közben megtörtént Virág polgári esküvője, a tili-toli brexit, és annak előre nem látható következményei miatt tették az időpontot a várható kilépés előtti napokra. Teljesen szűk körű volt: 2 tanú, szülők és Orsiék - a fotós. Semmi nagy felhajtás, mégis aranyosan néznek ki. - Egy haszon biztosan van belőle, az esküvő napja ennyivel egyszerűbb lesz, erre nem kell külön időt szánni.

Szaladnak a napok és nemsokára itt lesz Virág diplomakoncertje egyházzenéből.

Bálint pedig úgy tervezi, hogy utána már nem megy vissza Angliába. 22 nap lesz még az esküvőig, alkalmas lesz a lakás befejezésére, berendezésére, beköltözésre . . . Talán jó is lesz egy így, ha sikerül megvalósítani.

Életünk, életem eseményei ami a munkán és a háztartáson kívül történik. 

 

2018-as év utolsó eseményei

Nem éppen időrendben kerülnek ide képek, ugyanis erősen attól függ, hogy Orsi mikor adja közre az általa készített szuper fotós képeket. Én pedig a jelentős eseményekből - ahol ugyebár "fotósunk" is van nem szeretnék kihagyni egyet sem. 

Ha egyszer visszanézem a régi bejegyzéseket biztosan örülni fogok az emlékeknek, no meg csodálkozni, hogy az idő múlása milyen nyomokat hagy.
Tehát volt egy őszi születésnapozás októberben amikor megünnepeltük Virág, Orsi és Blanka születésnapját. - Virágot nagy meglepetés érte, mert "soron kívül" hazajött Bálint, Virág pedig nem szereti azokat a meglepetéseket, amire nem tud rákészülni. Így egy kicsit faramucin jött ki az anyagi, fizikai áldozattal járó hipp-hopp itt vagyok Londonból meglepetés. 

A  lányos születésnapozás után következet röviddel Géza születésnapja, amit Ancsáéknál tartottunk meg. Hetvenhét - ez már indulás az öregedés fele :)

Novemberben még egy jeles esemény volt: Panni szalagavatója. Laci gyerekei lassan felnőnek, a legkisebb is érettségi előtt áll.
Hihetetlen széles életskálán mozognak az unokáim, és nagyon sok szép pillanatot szereznek.

dédunokámmal Panni :)))

Huszár karácsonyt együtt töltöttük Orsiéknál, némiképpen csökkentett létszámmal, mert Ancsáéknál már karácsony előtt elkezdett tombolni egy agresszív vírus, ami lázzal, hányással, hasmenéssel és persze alapos legyengüléssel járt. Szegény Noé szenvedte meg legjobban, ő volt legtovább beteg és nagyon lassan állt talpra.

Hangácskám :)

Karácsony után pedig következett a már szokásossá vált Mátraházi pihenésünk. Öt napot voltunk ott, kicsit megkopott a régi hangulat. Az a házaspár, aki korábban az üdülő vezetője volt tavaly karácsony előtt elment, emiatt is voltak változások, de akik ott voltak azok a majdnem a törzsvendégek, ami magával hozta azt, hogy kicsit önműködően szervezgettük a programot. - Horváth Sanyiékkal és Berkes Marikával voltunk a gyülekezetből együtt. 

Többször volt szép idő, mint tavaly. Így minden nap kirándultunk, hol kisebbet, hol nagyobbat. A siroki várhoz való felmenés igencsak erőt próbáló volt a számomra - még lefele is!, de megtettem.

Sajnos Sanyi iszonyatosan viselkedett, állandóan kötekedett Mártával, s engem is nagyon csúnyán leordított. - Erősen devalválta az együtt töltött időt, s elgondolkoztat, hogy van e értelme ezt megismételni??

Kékestető első nap délután, szép tiszta időben és csúszós, eljegesedett hóban

A következő nap borongós volt, de szép kirándulást tettünk így is a Sástói nemzeti parkban

Megismételtük a tavalyi siroki kirándulást leginkább Marika kedvéért, hisz ő tavaly nem volt velünk. Ugyanolyan gyönyörű napos idő volt most is, mint tavaly, csak hidegebb, így ahogy emelkedtünk felfele az úton az fagyos és síkos volt . Ez felfele nem is okozott nagy gondot, de lefele nagyon be voltam ijedve, hogy elesek. Marika, Géza letámogattak :)

Pár kép az üdülőnél, évek óta járunk oda és csak most fedeztem fel, hogy milyen szép kézzel faragott harangláb van a kertben.

Itt ért végett a 2018-as év.

Nemrég lett a következő Ige személyre szóló és úgy érzem, hogy bátorításként kaptam a 2019-es évre. Sok kérdéssel kezdtem az évet, amikre még most sem tudom a választ - még csak három hét telt el az évből végül is - keresem Isten vezetését a  munkahelyi kérdésben is, abban is, hogy mivégre vagyok még itt? Van e haszna a mindennapjaimnak? 

"Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet, kegyelemre. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett." Jn 1,16